A kínai dinoszauruszok kihalását nem egy vulkán okozta | National Geographic

Kínában egy rendkívüli állapotú lelőhelyről eddig úgy tartották, vulkánkitörésnek köszönhető ősmaradványainak fennmaradása.

Kína északkeleti területén, a Yixian-kőzetformációban fellelhető kövületek kialakulásáról eddig széles körben elterjedt nézet volt, hogy egy Pompejihez hasonló vulkáni katasztrófa játszotta a főszerepet. Azonban egy friss kutatás, amely a PNAS folyóiratban jelent meg, új megvilágításba helyezi ezt a kérdést. A Columbia Egyetem Lamont-Doherty Föld-megfigyelő Obszervatóriuma által végzett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a kövületek keletkezéséhez nem volt szükség vulkáni aktivitásra.

A 120-130 millió éve létrejött kőzetrétegben kiváló állapotban, 3D-ben maradtak fenn az ősmaradványok, ez pedig példátlan lehetőségeket rejt az egykori élővilág tanulmányozására. A kövületek elsöprő többsége lapított formában marad fenn, ami minden esetben azzal jár, hogy nehezebb pontosan rekonstruálni, mi is zajlott az egykori élőlény halálakor. A 3D-s kövületek viszont sokkal több részletet őriznek meg, ezzel nemcsak megkönnyítik a paleontológus dolgát, de nagyobb esélyt adnak a részletek helyes értelmezésének is.

A kőzetréteg keletkezésekor a mai Kína ezen területén mérsékelt éghajlatú erdőségek és tavak uralták a tájat. Az itt élő állatok évszázadokon át, egészen az 1980-as évekig, zavartalanul pihenhettek a kőzetek ölelésében. Ekkor bukkantak rá az első, lenyűgöző állapotban megőrződött ősmaradványokra, amelyeket azóta is folyamatosan kiemelnek a föld mélyéből, felfedve a régió gazdag történelmét.

Az ősmaradványok rendkívül jól megőrződtek, nem csupán a csontváz vagy a bőrfelület maradt fenn, hanem sok esetben a lágyszövetek is. E helyszínen bukkantak rá arra a különleges párra, amelyben egy Psittacosaurus és egy, a dinó méretével megegyező, macskához hasonló emlős életének utolsó, drámai pillanatai elevenednek meg. Itt találták meg azt a figyelemre méltó tollas dinoszauruszt is, amely nemcsak hogy tollal rendelkezett, de a maradványok állapotának köszönhetően a tollak színét is sikerült meghatározni.

Nemrégiben újra áttekintették a párharc során elpusztult Psittacosaurus-ragadozó emlős esetét. Az ősi maradványok kivételes állapota eddig a szakértők szerint egy olyan vulkáni eseménynek volt köszönhető, amely hasonlóan pusztító volt, mint a Pompejit betemető kitörés. Ezt a jelenséget a kréta időszak kezdetén figyelték meg, és úgy tűnik, hogy a környezeti körülmények kedveztek a maradványok megőrződésének.

Az új kutatások váratlan eredményekre vezettek, amelyek megkérdőjelezik az eddigi népszerű nézeteket. Míg korábban azt hittük, hogy ezen a területen körülbelül egymillió év alatt számos pompeji-stílusú vulkánkitörés történt, a legfrissebb adatok sokkal köznapibb eseményekre és rövidebb időintervallumokra utalnak a maradványok kapcsán.

A kutatók úgy vélik, hogy számos esetben az állatok által ásott üregek egyszerűen beszakadtak, vagy az esőzések által felhalmozódott hordalék zárta be őket, így az elpusztult egyedek oxigénmentes környezetbe kerültek. A tudósok mostanáig soha nem látott precizitással végeztek kormeghatározásokat, és ennek eredményeként egy 93 ezer évvel ezelőtti időszakot azonosítottak, amikor gyakorlatilag nem történt semmi szokatlan. Ez alatt az időszak alatt a leletek azonban folyamatosan keletkeztek. A vizsgálatok során nem találtak vulkánkitörésre utaló nyomokat, csupán a ciklikusan előforduló nagy esőzések idéztek elő időnként extra mennyiségű hordalékot.

"Ezek a felfedezések az elmúlt 120 év talán legjelentősebb dinoszaurusz-leletei közé tartoznak" - nyilatkozta Paul Olsen, a kutatás egyik résztvevője. "Ugyanakkor ez a felfedezés rávilágít arra, hogy mennyire téves elképzeléseink lehettek a kövületek keletkezésének folyamatáról. Sokan hajlamosak vagyunk a legegyszerűbb eseményeket is misztifikálni, csodás magyarázatokat keresve, amikor valójában az okok mögött sokszor a legbanálisabb körülmények állnak. Ezek a kövületek csupán az átlagos élet és halál egy rövid időszakban rögzített pillanatai."

A Yixian-formáció kövületei két fő típusba sorolhatók: az egyik csoport a hagyományos, lapított, de rendkívül részletgazdag fosszíliákból áll, amelyek tavi környezetben alakultak ki. Ezzel szemben a másik csoport tökéletes állapotban fennmaradt, háromdimenziós kövületekből áll, melyek a szárazföldön keletkeztek. A kutatók most a kövületekben és az őket körülvevő üledék szemcséi között található cirkonkristályokat vizsgálták a CA-ID-TIMS módszer segítségével, amely lehetővé teszi a keletkezés időpontjának rendkívül pontos meghatározását. Az eredmények szerint mind a kövületek, mind a hozzájuk tartozó üledék körülbelül 125,8 millió éve, egy körülbelül 93 ezer éves időszak alatt jöttek létre.

A további vizsgálatok azt is feltárták, hogy ebben az időszakban három szakasz is volt, amikor bolygónk pályájának köszönhetően a klíma nedvesebbé vált. E szakaszok során gyorsabban halmozódtak a tavi és a szárazföldi üledékek is - sokkal de sokkal gyorsabban, mint eddig gondoltuk.

Ennek következtében az elpusztult állatok maradványai rendkívül gyorsan a föld alá kerültek, ahol az üledékréteg oxigénmentes környezetet biztosított számukra. Így alakultak ki a lágyrészeket is magukban foglaló kövületek. Mivel a folyamat legintenzívebben a tavakban zajlott, ezért a tavi kövületek megőrizték a legnagyobb részletgazdagságot.

A vulkáni eredetű betemetődés lehetőségeit a szakértők alaposan megvizsgálták, és számos indok alapján elvetették. A laharok kizárása különösen fontos, hiszen ezek a folyékony betonhoz hasonló, rendkívül sűrű anyagok, amelyek gyors mozgásukkal hatalmas pusztítást képesek végezni. Ha laharok álltak volna a háttérben, az ősmaradványok biztosan szétszóródtak volna, ám a felfedezett területen teljes, épségben megmaradt állatokra bukkantak. Ezen kívül a piroklasztikus anyagok is a lehetséges okok közül ki lettek zárva.

Jól ismert, hogy a Pompejiben talált áldozatok (ember és állat egyaránt) jellegzetes görcsös végtagtartással maradtak fenn - ez a görcsös tartás a rendkívüli hőhatás miatt alakult ki. A kínai kövületek közt azonban nyoma sincs efféle hatásnak. Bár találtak vulkáni hamurétegeket, azok biztosan nem piroklasztárként rakódtak le, ez már csak azért is kizárt, mert az árak forrósága elpusztította volna a dinók kiválóan fennmaradt tollait is.

Nagyon sok itt talált állatot álmában érhetett a halál, kényelmesen összegömbölyödve feküdtek, farkukat maguk köré tekerve. A szemcsék vizsgálata arra utalt, hogy sokszor a beomló vackokban lelték halálukat az állatok - sok ma élő állat számára is hétköznapi halálok a földbe vájt pihenőhely beomlása. Az omlást akár a nagy termetű dinók léptei is előidézhették, de talán egyszerűbb magyarázat a rendszeresen érkező nagy erejű csapadékhoz kötni ezeket az eseményeket.

A magyarázat arra utal, hogy Földünk még számos titkos lelőhelyet tartogathat. Míg Kínában az ősmaradványok feltárása és kereskedelme már ipari méreteket öltött, addig a világ más részein a hasonló kutatások nem érték el ezt a szintet. Ezért is kerültek elő olyan különleges leletek, amelyek felkeltették a szakemberek figyelmét. Csak idő kérdése, hogy mikor indulnak újabb felfedezők a régészek által még feltáratlan területek felé.