Nyolcadik alkalommal is kudarcot vallottak a koszovói házelnök megválasztásában.
A február 9-én lezajlott parlamenti választások során a baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom dominálta a színpadot, megszerezve a szavazatok 42,3 százalékát. Ez a teljes 120 tagú törvényhozásban 48 képviselői helyet biztosított számukra, így Albin Kurti miniszterelnök pártjának szüksége volt egy koalíciós partnerre a kormányzás megvalósításához. A második helyen a Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett, amelyet a korábbi államfő, Hashim Thaci vezetett, a szavazatok 20,95 százalékával. A harmadik pozíciót a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) foglalta el, 18,27 százalékos támogatottsággal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot tudtak csak elérni. A többi albán párt nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt. A parlamentben a nemzeti kisebbségek számára 20 garantált hely áll rendelkezésre: 10 a szerb közösségnek, míg a többi 10 helyet más nemzeti közösségek oszthatják meg. A szerb képviselőhelyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, míg egy helyet az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű párt kapott.
A parlament alakuló ülését április 15-re tűzték ki, azonban az új összetételű törvényhozás megalakulása nem valósult meg, mivel az illetékes bizottság nem tudta érvényesíteni a megválasztott képviselők megbízatását. Ennek fő oka, hogy a miniszterelnök és a kormány tagjai még nem mondtak le tisztségeikről, így nem léphettek be a képviselői szerepkörbe. Néhány nappal később ugyan lehetőség nyílt arra, hogy a képviselők lettegyék esküjüket, azonban a házelnök személyéről azóta sem tudtak megállapodni.
Az Önrendelkezés azt szeretné, ha a soraiba tartozó Albulena Haxhiu lenne a parlament új elnöke, ám ehhez mindeddig nem sikerült megszerezni a kellő támogatást, vagyis a 61 képviselői szavazatot. Vasárnap 57-en támogatták a politikus házelnökké választását, 41-en ellenezték, hárman pedig tartózkodtak.
Albin Kurti a kampánya során kijelentette: szeretné, ha pártja abszolút többséget szerezne, és önállóan tudna kormányozni. A kampány során mind az AAK, mind a PDK, mind pedig az LDK kizárta az együttműködést Kurtival. A három párt összesen 48 mandátummal rendelkezik.
Az ellenzéki pártok egyelőre szintén nem tudnak megegyezni abban, kit szeretnének házelnöknek, de míg a PDK teljesen kizártnak tartja, hogy az Önrendelkezés jelöltjére szavazzon, a többi pártnak csak Albulena Haxhiu személye ellen van kifogása, más politikust a bejelentések szerint támogatnának.
A koszovói törvények nem szabályozzák, hogy hányszor lehet megkísérelni a házelnök megválasztását, az egyetlen feltétel, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül meg kell tartani. Amennyiben sikerül megválasztani a parlament elnökét, a köztársasági elnök fel kell, hogy kérjen valakit kormányalakításra. Amennyiben a parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Önrendelkezésnek nem sikerült kormányt alakítania, úgy a második helyen végző PDK, majd a harmadik helyen szereplő LDK jelöltjét kéri fel az államfő. Ha senki nem tudja megszerezni a szükséges támogatást, előrehozott választásokat kell kiírni.
