Oroszország sikeresen kijátszotta az EU által bevezetett szankciókat, miközben a kriptovaluták iránti lelkesedés egyre csak fokozódik.
Már több mint három éve dúl a konfliktus Oroszország és Ukrajna között, amely alapvetően átalakította mind az európai, mind az orosz gazdasági tájat. Bár az agresszor ellen hozott intézkedések bizonyos szempontból indokoltak, a látszólagos válaszlépések és szankciók valójában az innováció szárnyalásához vezettek a világ legnagyobb országában. Ennek következtében nemcsak új technológiák, hanem a kriptovaluták is előtérbe kerültek, új lehetőségeket teremtve a pénzügyi világban.
A Chainalysis legújabb jelentése alapján a Moszkva irányítása alatt álló digitális ökoszisztéma mára Európa legnagyobb forgalmát bonyolítja, hiszen a vizsgált hónapban több mint 376 milliárd dollár értékű kriptovaluta áramlott be.
A Chainalysis 2025-ös tanulmánya a 2024 júliusa és 2025 júniusa között tapasztalható kriptovaluta-beáramlásokat elemzi különböző országokban. Az elemzésből kiderül, hogy a vizsgált időszakban Oroszország vezette a kontinenst a forgalomban, hiszen itt 376,3 milliárd dollár értékű tőke áramlott be. Ez a szám közel 50%-os növekedést reprezentál az előző évhez képest, és sokan úgy vélik, hogy ez a tendencia nem csupán a gazdasági alkalmazkodás eredménye, hanem egy új kriptovaluta-központ kialakulásának első lépéseit is jelezheti.
A legfrissebb jelentés alapján Oroszország kriptovaluta-aktivitásának legfőbb motorjává az intézményi szektor vált. A tízmillió dollárt meghaladó tranzakciók volumene egyetlen év leforgása alatt 86%-os növekedést mutatott. Míg Nyugat-Európa jellemzően óvatosan közelíti meg a digitális eszközök világát, orosz cégek és banki partnereik egyre inkább felfedezik a blokklánc-alapú pénzügyi megoldásokat, különösen a decentralizált pénzügyek (DeFi) terén. 2025 elejére a DeFi használatának mértéke nyolcszorosára emelkedett, ami egyértelműen jelzi a hagyományos pénzügyi rendszerekkel szembeni áttörést.
A növekedés hajtóereje a rubelhez kötődő A7A5 stablecoin, amelyet Kirgizisztánban vezettek be. Ez az érme a hivatalos orosz rubelhez viszonyítva 1:1 arányban bankbetétek által van fedezve, és mára 500 millió dolláros piaci értéket ért el, ezzel a világ legnagyobb nem amerikai dollárhoz kapcsolódó stabil kriptoeszközévé vált. Az A7A5 főként külkereskedelmi tranzakciók lebonyolítására szolgál, így lehetőséget biztosít az orosz vállalatok számára, hogy részben feloldják pénzügyi elszigeteltségüket.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok már több mint három éve határozottan lépnek fel az orosz gazdaság ellen, és most a legújabb szabályozások már az A7A5-re és a kapcsolódó intézményesített rendszerre is kiterjednek. Az EU a pénzmosás és a szankciók kijátszásának gyanúja miatt 2025 őszére újabb büntetőintézkedéseket tervez, amelyek a rubel-alapú stabilcoinok és a velük együttműködő pénzintézetek körét is érintik. Az amerikai és brit hatóságok is figyelemmel kísérik a helyzetet, mivel több érintett, például a Promszvjazbank és az üzletember Ilan Shor, már szerepel a nemzetközi tiltólistákon.
Ennek ellenére Oroszország döntéshozói a kriptovalutákban fedezik fel a szankciós rendszer kijátszásának egyik lehetséges módját. A 2024-ben életbe lépő törvény például lehetővé teszi a digitális fizetéseket a külkereskedelmi tranzakciók során. Ezáltal, a belső tilalmak ellenére, az ország de facto jogi keretet teremtett a nemzetközi kriptovaluta kereskedelemhez.
A gazdasági nyomás, a rubel volatilitása és a nemzetközi pénzpiacoktól való elszigetelődés együttes hatásai Oroszországot a digitális pénzügyek irányába terelték. Noha a hivatalos politika továbbra is korlátozza a lakossági kriptovaluták használatát, az állam valójában támogatja azok külkereskedelmi alkalmazását. Ennek következményeként egy olyan kettős rendszer alakult ki, amelyben belföldön szigorú szabályozások érvényesek, míg a külpolitikában nyitottabb megközelítések érvényesülnek. Ahogy egy banki forrás megfogalmazta:
"A kriptovaluták napjainkra az orosz külgazdaság új kommunikációs eszközeivé váltak."
Ez is remekül mutatja, hogy az EU fellépése leginkább csak önigazolásként válhat be, effektív hozadéka nincsen, hiszen az innováció előretör. Míg az Egyesült Államok fellépése méretéből és gazdasági erejéből adódóan helytáló, addig Európa nem engedheti meg magának azt, hogy ilyen helyzetbe hozza saját magát.
