Oroszország bejelentette, hogy kilép a Kínzás Elleni Egyezményből, ezzel újabb lépést téve a nemzetközi jogi normák és emberi jogi kötelezettségek megkérdőjelezése felé. Ez a döntés aggodalmakat keltett a globális közösségben, különösen a jogvédők és embe
Vlagyimir Putyin hétfőn egy rendeletet adott ki, amelyben hivatalosan felmondta az Európai Kínzás Elleni Egyezményt. Ez az egyezmény arra a fundamentalista elvre épült, hogy "senkit sem lehet" kínzással vagy embertelen bánásmóddal sújtani. Az intézkedés jelentős nemzetközi figyelmet keltett, hiszen a dokumentum védelmet nyújtott a legkiszolgáltatottabbak számára.
A szöveg egyedi megfogalmazása: A hatóságok döntése értelmében felmondták az egyezményhez tartozó első és második jegyzőkönyvet, amelyeket az Oroszországi Föderáció képviseletében 1996 februárjában írtak alá Strasbourgban, és amelyek ratifikálása két évvel később történt meg. Ennek következtében Oroszország mentesült a nemzetközi ellenőrök befogadásának kötelezettsége alól a büntetés-végrehajtási intézményekben és az előzetes letartóztatási központokban, így lehetősége nyílik arra, hogy elkerülje a kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak való alávetést.
Az egyezmény felmondását azzal indokolták, hogy 2023 decemberétől Oroszország képviselet nélkül marad az Európai Kínzás-megelőzési Bizottságban. Ennek hátterében az áll, hogy az Európa Tanács megakadályozta új tagjának megválasztását az előző mandátumának lejárta után. Oroszország 2022 márciusában történt kizárása óta az együttműködés gyakorlatilag megszűnt. A bizottság többször is kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Oroszország figyelmen kívül hagyja a kéréseiket, legyen szó akár büntetőintézetek látogatásáról, akár olyan súlyos ügyekről, mint Alekszej Navalnij ellenzéki politikus 2024 februári halála a "Poljarnij volk" büntetőtelepen. (Moscow Times)
