Politológus: A Hlasban felfedezhető a Smer alapvető jellemzőinek nyoma.

Robert Fico, a kormányfő, nem tétlenkedett, amikor koalíciós partnere, a Hlas körül kirobbant a mentőállomás-pályázatot érintő botrány. De vajon miért érezte szükségét, hogy beleszóljon egy másik kormánypárt ügyeibe? Milyen lehetőségei maradtak a Hlasnak ebben a helyzetben? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Grigorij Mesežnikov politológus szakértelme segítségével.

A nyári szabadságolási időszak ellenére is hangosak a Smer, a Hlas és az SNS alkotta kormánykoalíción belüli ellentétek. A legerősebb kormánypártnak a Smernek a vezetője, Robert Fico élesen támadja a koalíciós partnerét, a Hlast. A kormányfő most a félresikerült mentőállomás-pályázat miatt bírálta a pártot. Felmerült ugyanis a gyanúja, hogy a kétmilliárd eurós megbízást elnyerő szolgáltatókat nem valódi versenypályázat során, hanem a Hlashoz való kötődésük alapján választották ki. Bizonyos nyertes cégek mögött a párt egyes szponzorai állnak. Az ellenzék, a nyilvánosság, de még Andrej Danko, a legkisebb kormánypártnak, az SNS-nek vezetője is nyomást gyakorolt Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszterre, hogy törölje el a megkérdőjelezhető pályázat eredményét és írja ki azt újra. Az ügybe maga Fico is beavatkozott, aki a horvátországi nyaralása során készített nyilvános videójában szólította fel Šaškót, nyilvánítsa semmissé a pályázatot. Még azt is belengette, ha a tárcavezető nem így tesz, akkor meneszti őt. Végül Šaško törölte a pályázatot és újat írt ki, így egyelőre maradhat a tisztségében. Fico azonban azért is bírálta a Hlast, mert szerinte a párt vezetése hajlamos az ellenzéki Progresszív Szlovákiával való szimpatizálásra. A miniszterelnök már korábban, a kormány átalakításakor is kritizálta a pártot, amikor a Hlasból kivált parlamenti képviselőknek kormánypozíciókat, így pl. Samuel Migaľnak a régiófejlesztési minisztériumot kellett odaadnia.

Fico próbálta rendbe tenni a Hlas működését?

Grigorij Mesežnikov, a neves politológus, portálunknak nyilatkozva kifejtette, hogy a Smer számára, a szélsőjobboldali Republikán mellett, csupán a Hlas lehet egyedüli potenciális partner a jövőbeni politikai együttműködés szempontjából, különösen a következő parlamenti választások után. Mesežnikov véleménye szerint a miniszterelnök azért lépett be a mentőállomás-pályázat ügyébe, hogy azt a lehető leghamarabb véglegesítse, még ha a megközelítése némileg agresszívnak is tűnt. "Bár Šaškóval szemben fenyegető magatartást tanúsított, célja valószínűleg a koalíció jelenlegi formájának megőrzése volt" - mondta Mesežnikov, aki szerint Fico érdeke, hogy a koalíció a lehető leghosszabb ideig működjön. Emellett az is lehetséges, hogy a miniszterelnök a Hlas bizonyos témáit és szavazóit szeretné átvenni. Ugyanakkor nem lenne ésszerű, ha a pártot is meg akarná szüntetni. "Fico talán csak a Hlas fegyelmezésére próbálta ösztönözni őket az éles megfogalmazásaival" - tette hozzá Mesežnikov. A politológus arra is rámutatott, hogy a miniszterelnök valószínűleg árulónak tekinti a Hlas politikai elitjének jelentős részét, hiszen a párt Peter Pellegrini vezetésével éppen a Smerből alakult ki. Fico lépéseit az utóbbi évben gyakran érzelmi indíttatás vezérli, ami magyarázatot adhat az árulónak tartott politikai ellenfelei ellen irányuló támadásokra is.

Ezen a ponton Mesežnikov szerint meg kell említeni, hogy a Hlas számára veszélyt jelenthet a miniszterelnök azon ötlete, hogy a parlamenti küszöböt ötről hét százalékra emeljék. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint, amelyet az NMS készített, a pártra a választók 9,2 százaléka adná a voksát. Hét százalékos küszöb esetén a Hlas számára nem lenne garantált, hogy önállóan a parlamentbe jut. "Visszamennének a Smerhez?" - teszi fel a kérdést Mesežnikov, majd arra a következtetésre jut, hogy emiatt a koalícióban nem fog átmenni a küszöb emelése. Matúš Šutaj Eštok, a Hlast vezető belügyminiszter a parlamenti küszöb kapcsán óvatosan fogalmazott, nem tartja azt jó ötletnek, de nyitott az erről szóló párbeszédre.

Smeres DNS a Hlasban

Mesežnikov úgy véli, hogy a Fico és a Hlas közötti feszültség ellenére is az utóbbi párt a nagyon hasonlít a Smerre. "A Hlas magában hordozza a Smer DNS-ét" - fogalmazott az elemző. Rámutat, a két párt nagyon hasonlóan viselkedik a befolyása alá eső nyilvános térrel. "A személyi kinevezéseken és a közbeszerzéseken keresztül politikailag és gazdaságilag is kolonizálja a rendelkezésére álló teret" - magyarázta. Példaként említette a mostani mentőállomás-pályázatot, de azt is, hogy a Hlas finanszírozása már a kezdetektől nagyon komoly kérdéseket vet fel. Valamint arra emlékeztetett, hogy a 2023-as parlamenti választás után a Hlas a mostani ellenzékkel is kormányra léphetett volna, mégis a Smert, illetve az SNS-t választotta. A politológus rámutatott arra is, hogy ezt a lépést a Hlast akkor vezető Peter Pellegrini tette meg, akit azóta államfővé választottak. A Hlas jelenlegi vezetője, Matúš Šutaj Eštok a politológus szerint Pellegrini döntése nyomán vette át a párt irányítását. "Kiderült, hogy ez egy nagyon rossz, sőt katasztrofális döntés volt" - tette hozzá a szakértő.

Hogyan alakulhatna a Has és a PS barátsága? Képzelj el egy világot, ahol a Has és a PS találkoznak, és felfedezik egymás különlegességeit. A Has, mint az érzelmek és a tapasztalatok tárolója, megosztaná a PS-sel a szenvedélyt és a kreativitást, míg a PS, mint a technológia csodája, izgalmas új lehetőségeket hozna a közös kalandjaikba. Együtt képesek lennének új dimenziókat felfedezni, és olyan élményeket teremteni, amelyek örökre megváltoztatnák mindkettőjük világát. Miért ne barátkoznának?

A politológus megemlítette, hogy a miniszterelnök véleménye szerint a Hlas vezetősége nyitott a Progresszív Szlovákia (PS) irányába. Mesežnikov azonban hangsúlyozta, hogy jelenleg nem tapasztalható semmiféle nyilvános közeledés a PS és a Hlas között, és nincsenek információk arról, hogy bármiféle egyeztetést folytatnának. Sőt, éppen ellenkezőleg, a Hlas prominens képviselői rendszeresen kritizálják a PS-t, amely viszont viszonozza ezt a megjegyzést. Ráadásul a Hlas vezetésének egyes tagjai gyakran hangoztatják a Smerhez köthető propagandát, például riogatnak a „progresszív ideológiával” kapcsolatban. Mesežnikov véleménye szerint ugyanakkor a Hlasban dolgozó bizonyos szakpolitikusok, mint például Tomáš Drucker oktatási miniszter, az aktuális ellenzék számára is elfogadható alternatívát jelenthetnének. Összességében azonban úgy látja, hogy Fico próbálkozása, miszerint a Hlast a PS-hez kötné, távol áll a valóságtól. A politológus ezt a lépést a miniszterelnök egyéb, valóságtól elrugaszkodott kommunikációs stratégiáihoz hasonlította, például ahhoz, amikor Fico azt állította, hogy az Ukrajnában harcoló grúz légió parancsnoka, Mamuka Mamulasvili államcsínyre készülne Szlovákiában.