Az Európai Unió jelentős fegyverkezési lépést tett: úgy tűnik, hogy minden jel arra utal, hogy a jövőbeni irányvonal egységesedik. - Pénzcentrum

Az Európai Unió Tanácsa lehetőséget biztosított tizenöt tagállam, beleértve Magyarországot is, a védelmi kiadások rugalmasabb emelésére. Ez a könnyítés a GDP 1,5%-áig terjed, és négy évre szól. Azonban 2029-től minden érintett országnak vissza kell állnia a szigorúbb költségvetési keretekhez.

Az EU Tanácsa hétfőn életbe léptette a nemzeti mentességi záradékot, amely tizenöt tagállam számára teremt lehetőséget arra, hogy a uniós költségvetési szabályok figyelembevételével megnöveljék védelmi költségvetésüket - számolt be róla a Portfolio.

A döntés alapján Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia négy éven át évente legfeljebb a GDP 1,5%-ával térhet el a költségvetési keretétől, feltéve, hogy ezt kizárólag védelmi célokra használják fel.

A Tanács hangsúlyozta, hogy az engedmény szigorúan csak védelmi kiadásokra vonatkozik, minden egyéb állami költés továbbra is az új gazdaságirányítási keretrendszer szabályaihoz kötött marad.

Az Európai Bizottság júniusi elemzése szerint Magyarország 2025 és 2028 között évente átlagosan a GDP 0,9 százalékának megfelelő költségvetési mozgásteret kap a védelmi kiadások növelésére. A szimulációk alapján ez 2028-ra 1,3 százalékponttal magasabb költségvetési hiányt és 2,5-2,7 százalékpontos GDP-arányos adósságnövekedést eredményezhet az alapforgatókönyvhöz képest. A strukturális elsődleges egyenleg évente 0,375 százalékponttal romolhat, ami középtávon elkerülhetetlenné teszi a fiskális kiigazítást.

A 2029 és 2032 közötti második költségvetési ciklus során Magyarország számára évi 0,4 százalékponttal kellene javítania a költségvetési egyenlegét, kivéve, ha valós, hiteles strukturális reformokat vezet be, amelyek lehetővé tennék, hogy ez az arány 0,25 százalékpontra csökkenjen. A Bizottság előrejelzései alapján a magyar költségvetési hiány 2028-ra akár 4,2%-ra is nőhet, míg az államadósság körülbelül 77,5% körüli szinten stabilizálódhat, ami meghaladja az uniós normákat.

A Bizottság egyértelművé tette, hogy a mentességi záradék alkalmazása csak átmeneti könnyítés - 2029-től minden tagállamnak vissza kell térnie a szigorúbb költségvetési pályára, különben automatikusan életbe lépnek a korrekciós mechanizmusok.

Stephanie Lose, Dánia gazdasági minisztere és a soros elnökség képviselője a döntéssel kapcsolatban így fogalmazott: "Ebben a kritikus időszakban a védelmi képességeink megerősítése kiemelt fontosságú. A nemzeti mentességi záradék aktiválása lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy növeljék védelmi beruházásaikat, miközben megőrzik a fenntartható költségvetési irányvonalat."

Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja nem csupán az egyes tagállamok védelmi és biztonsági képességeinek erősítése, hanem az Európai Unió egészének megerősítése is. A rugalmasabb költségvetési keretek lehetőséget teremthetnek a stratégiai függőségek mérséklésére, a kritikus kapacitások hiányának kezelésére, valamint az európai védelmi ipar technológiai és gyártási alapjainak fejlesztésére.

A mentességi lehetőségek bevezetésére a 2025-ös évben életbe lépő új gazdaságkormányzási reform ad lehetőséget, amely különleges körülmények, mint például háborús fenyegetés esetén biztosítja a szabályok rugalmasabb alkalmazását. A kérelmek mögött az orosz-ukrán konfliktus és az ebből eredő európai biztonsági kihívások húzódnak meg.

Németország is kifejezte szándékát a csatlakozásra, azonban a kérelme még elbírálás alatt áll, amíg a középtávú költségvetési tervét véglegesen nem alakítja ki. Az EU Tanácsa jelezte, hogy nyitott más tagállamok kérelmeinek megfontolására is, amennyiben azok benyújtásra kerülnek.