Magyarországon jelentős változások küszöbén állunk: a jelek már egyre inkább körvonalazódnak, és sokan régóta várták ezt a pillanatot. A Pénzcentrum elemzése alapján izgalmas időszak elé nézünk.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2025 januárjára a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,7%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, míg az előző hónaphoz, 2024 decemberéhez képest 2,2%-os növekedést tapasztaltunk. A bővülés mind az élelmiszerek, mind a nem élelmiszer-termékek szegmensében megfigyelhető volt. E folyamatok hátterében a hazai munkaerőpiac stabilitása és a már 16 hónapja tartó, legutóbb 6,1%-os reálbér-emelkedés áll. Az Oeconomus legújabb elemzése szerint a fogyasztói bizalom fokozatosan javul, ami a vásárlási kedv újbóli fellendülését is előrevetíti.
2025 januárjában a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest 4,7%-kal bővült, míg 2024 decemberéhez viszonyítva 2,2%-os növekedést mutatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. A kedvező tendenciát mind az élelmiszer-, mind a nem élelmiszer-kiskereskedelem bővülése támogatta.
A kiskereskedelem dinamikus fejlődéséhez jelentősen hozzájárul a hazai teljes foglalkoztatottság, valamint a 16 hónapja tartó, legutóbb 6,1%-ot elérő reálbér emelkedés. Az előrejelzések szerint 2025-ben a fizetések vásárlóereje tovább javulhat, 4,5-5% közötti emelkedéssel. Az év második felében induló áfa-visszatérítési program további lendületet adhat a fogyasztásnak, amely a nyugdíjasok számára is jelentős többletforrást jelenthet - írja az elemzés.
A kiskereskedelmi forgalom növekedése egyben gazdasági indikátor is, ugyanis jól tükrözi a gazdaság általános állapotát és a fogyasztói bizalmat. Az iparág gyorsan reagál a gazdasági változásokra, ezért kiemelt figyelem övezi a teljesítményét. A jelenlegi trendek alapján várható, hogy a fogyasztás további élénkülése támogatja a gazdasági növekedést - írják.
A kiskereskedelmi szektor kulcsszerepet játszik a gazdaságban, hiszen a GDP jelentős hányadát képviseli. Az Európai Unióban a bruttó hazai termék több mint 15%-a köthető ehhez az ágazathoz, amely a foglalkoztatás szempontjából is figyelemre méltó, hiszen körülbelül 10%-ot tesz ki. Magyarország esetében a kiskereskedelem a bruttó hozzáadott érték körülbelül 5%-át adja. Továbbá, ez az iparág az egyik legnagyobb munkaadó, hiszen az évtized elején az országban a dolgozók több mint 8%-a a kiskereskedelem területén tevékenykedett.
A kiskereskedelmi szektor nem csupán a beruházásokban vesz részt, hanem innovatív megoldásokat is felkínálva fokozza a versenyképességet. E szektor kulcsszerepet játszik a fogyasztás terén, így közvetlen hatással van a gazdasági fejlődésre. 2024 első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 2,7%-os bővülést mutatott, ami pozitívan befolyásolta a gazdaság összteljesítményét. A kiskereskedelem emellett megbízható gazdasági indikátorként is szolgál, hiszen a forgalom alakulása hűen tükrözi a gazdaság általános állapotát és a fogyasztói bizalmat. A szektor teljesítménye gyorsan alkalmazkodik a gazdasági környezet változásaihoz, így fontos mércéje az egész gazdaság teljesítményének. Összességében a kiskereskedelem a gazdaság stabil alapját képezi, összekötve a termelőket és a fogyasztókat, miközben jelentős foglalkoztatási és beruházási szereppel is bír a gazdasági növekedés előmozdításában.
