Rigó Csaba: Fúziós Rekordok, Pozitív Jövőkép és Gyors Elemzések a Gazdasági Versenyhivatalnál A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb eredményei között kiemelkedő szerepet kapott a fúziós tranzakciók rekordja, amely nemcsak a versenypolitikai környe

2024-ben történelmi csúcsra emelkedett a vállalati összefonódások száma, az érintett cégek árbevétele meghaladta az 1000 milliárd forintot - mondta Rigó Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint a gazdaság elérte a mélypontot, mostantól felfelé vezet az út, miközben a GVH gyorsabb eljárásokkal és új eszközökkel, például mesterséges intelligenciával védi a versenyt és a fogyasztókat.

A Gazdasági Versenyhivatal számára 2024 az összefonódások éveként vonult be a történelembe, hiszen a fúziók száma jelentős növekedésen ment keresztül, s a megvásárolt céltársaságok összesített árbevétele meghaladta az 1000 milliárd forintot. Rigó Csaba, a hivatal elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy ez a szám valóban figyelemre méltó. Hozzátette, hogy véleménye szerint a gazdaság elérte a mélypontját; bár még mindig harcolni kell az inflációval és a reálbérek emelésének szükségességével, a jövő már kedvezőbb irányba mutat. Optimizmusát az új beruházások várható eredményeire alapozza, és reméli, hogy eljön a béke időszaka, ami stabilizálja a piacokat.

A recesszió időszaka alatt különösen jellemzőek az összefonódások, hiszen a stabilabb cégek gyakran felvásárolják a gyengébben teljesítő vállalatokat – fejtette ki Rigó Csaba. Hozzátette, hogy a felvásárlók között csupán kis arányban található külföldi cégek, míg a hazai vállalkozások aktívan részt vesznek ezekben a tranzakciókban. A fúziós ügyek többségében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mindössze néhány nap alatt hoz döntést, ami az elnök szerint az Európai Unión belül az egyik leggyorsabb eljárásnak számít.

Rigó Csaba rámutatott, hogy általánosságban elmondható, hogy a versenyzők számának növekedésével a fogyasztók kedvezőbb helyzetbe kerülnek. A fokozódó verseny általában alacsonyabb árakat, javuló minőséget és nagyobb innovációt eredményez. Ugyanakkor léteznek olyan területek a magyar piacon, ahol számos kisebb szereplő van jelen, és ezek idővel nagyobb vállalatokká alakulhatnak, ami hozzájárulhat a verseny erősödéséhez. Ezen kívül említést nyert a piacon több oligopol helyzet is, ahol három domináns szereplő határozza meg a piaci dinamikát. Ilyen például a telekommunikációs szektor, ahol a nagy cégek gyakran összehangoltan működnek. Ilyen körülmények között a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerepe kulcsfontosságú, hiszen a fogyasztók védelme érdekében felléphet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

A versenyhivatal elnöke a tiltott együttműködésekre hozott példaként egy útfestő cégekből álló kartellt, amely esetében a vállalatok bizonyítottan tíz százalékkal megemelték ajánlati áraikat, miután a piacot egymás között felosztották. Ahhoz, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítse a kartellezést, nem elegendő pusztán a cégek közötti megfigyelésekre támaszkodni; szükség van arra is, hogy konkrét bizonyítékokat találjanak a megegyezésről. A GVH többféle forrást is felhasználhat, hogy információkat szerezzen, beleértve az anonim bejelentéseket is. Emellett a legújabb technológiák, például a mesterséges intelligencia alkalmazása is szerepet kap a kartellgyanús ügyek feltárásában, így a hatóság hatékonyabban nyomozhat a versenytorzító magatartások után.

"A Gazdasági Versenyhivatalnál jelenleg 19 aktív versenyfelületi eljárás folyik, amelyek célja a cégek közötti tiltott együttműködések, azaz kartellek felderítése. Az előző évben három eljárást sikerült lezárnunk, míg nyolcat újonnan indítottunk el" - tájékoztatott az elnök, hozzátéve, hogy az évi 7500 közbeszerzési tendernek legalább egyhetedét alaposan átvizsgálják.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lehetőségei közé tartozik a külföldi szolgáltatók ellen való fellépés is. Az elmúlt időszakban több jelentős technológiai vállalat ügyében is eljárást indított, jelenleg éppen a Temu és a Microsoft vizsgálatának folyamata zajlik. Emellett korábban a Google, az Apple, a Viber és a TikTok ellen is kezdeményeztek eljárásokat. A GVH jellemzően nem bírságot szab ki ezekben az ügyekben; bár a Facebook esetében 1,2 milliárd forintos büntetést róttak ki, a cég végül perben mentesült a kifizetés alól. Helyette inkább kötelezettségvállalásokra törekszik, amelyek keretében a cégek vállalják, hogy bizonyos intézkedéseket hoznak. Például a TikTok elsőként ígérte, hogy a digitális térben 20%-os reklámkorlátot vezet be a gyermekek védelme érdekében, míg a Google arra kötelezte magát, hogy megszünteti a káros hirdetési gyakorlatát, és a bonyolult, hosszú szabályzatok helyett rövid, érthető videókban tájékoztatja a felhasználókat. Az elnök szerint a versenyhatóságok szerepe abban rejlik, hogy ha már a nagy multik dominálnak, akkor próbáljuk meg őket olyan keretek között működtetni, hogy az európai piacon tisztességesen viselkedjenek.

Rigó Csaba tapasztalatai szerint akit eljárás alá von a Gazdasági Versenyhivatal, alapvetően együttműködő, de hozzátette, ez is az érdeke, már csak azért is, mert egy közbeszerzési kartellnek büntetőjogi következménye is lehet, ha felmerül a személyi felelősség. Ráadásul amikor elindul a vizsgálati szakasz, az a lehetősége is adott, hogy úgynevezett engedékenységi kérelemmel forduljon a GVH-hoz, elismeri, hogy hibázott, aktívan elősegíti a GVH munkáját, ezért cserébe bírságmentességet vagy nagyon jelentős bírságcsökkentést kaphat. A megegyezést szolgálja az is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal jogerős határozattal három évre kizárhatja a céget a piacról, így megéri az együttműködés. "A versenyhatóság célja nem az, hogy mi tönkretegyen cégeket vagy munkahelyeket, hanem hogy helyreállítsuk a versenyt az adott szektorban" - tette hozzá.

A Bige László cégeivel folytatott jogi vitákról Rigó Caba elmondta, a gyanú szerint 2009-től 2016-ig 11 cég olyan gyakorlatot folytatott, amivel megrövidítette a gazdákat, hiszen drágábban adta a nitrogénműtrágyát, két vállalkozás mentesült, a maradék kilencből hat a Bige-csoport része. Maradt még másik három olyan cég, amelyik együttműködött jobban a GVH-val, és így haladtunk előre. A GVH meghozta a közigazgatási határozatát, a Bige-csoport ezt vitatta, és azonnal jogvédelmet is kért a bírság befizetésre. A Fővárosi Törvényszék Rigó Csaba szerint a legsúlyosabb jogsértésekben megállapította, hogy a GVH-nak igaza volt, de újraszámoltatja a bírságot. Ezért kell most lefolytatni az eljárás, amelynek a végén lesz új közigazgatási határozat, amelyet ismét meg lehet támadni bírósági úton. "Senki nem nyert és veszített egyelőre, folyamatban van az ügy" - összegzett a GVH-elnök.

A Gazdasági Versenyhivatal elindította a gyorsított ágazati vizsgálatokat a tojás- és tejpiacon, hogy feltérképezze az értékláncot, amely a termelőktől a kiskereskedőkön át a fogyasztókig terjed. A célja, hogy megállapítsa, mennyire voltak tisztességesek az árképzési gyakorlatok. Az árrésstop márciusi bevezetése után egyes termékek ára akár 60 százalékkal is csökkent, így a hatóság alaposan meg fogja vizsgálni, mi vezetett ahhoz, hogy bizonyos termékeket korábban dupla áron kínáltak.

"Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az értékláncban szereplő egyes aktorok milyen szerződéses viszonyokon keresztül jutnak el oda, hogy ha egyszer leküzdöttük az élelmiszer-inflációt 2023-ban, újra megindult az infláció. Mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy kinek mi a problémája, és mindenki tisztességes hasznot rakott-e rá" - mondta Rigó Csaba. A tejtermékek piacán már indítottak ilyen vizsgálatot, a tojás piacán most kutakodnak először. Az eljárás gyors, harminc napon belül le kell tenni a jelentést, a határidő még kétszer harminc nappal meghosszabbítható, de három hónapon belül mindenképpen kiderül, hogy "a tojás miért annyi, amennyi".

A tejtermékek esetében a saját márkás termékek árképzésének sokszínűségét és a nyereségtartalom alakulását is alaposan megvizsgálják. Rigó Csaba véleménye szerint az árréstop egyfajta piaci beavatkozás, amely ugyanakkor kedvezőbb helyzetet teremt, mint az ársapka, mivel a jelenlegi helyzetben nem tapasztalható hiány a termékekből. "Jelenleg egy elfogadható, maximum tízszázalékos haszon van, ami stabilizálja a piacot" - tette hozzá. Rámutatott, hogy a saját márkás tejtermékeknél a kiskereskedelmi láncok csupán minimális nyereséget realizálnak, míg a többi termék esetében akár ötszörös profitot is elérhetnek, ami magyarázatot ad a jelentős árkülönbségekre a piacon.

Rigó Csaba kitért azokra a vádakra is, amelyek szerint a GVH nem akadályozta meg az MNB-alapítványok céges ügyleteit, mint kifejtette, a versenyhivatal hozzájárult az ügyletekhez, mert az adott piacon nem okozott versenyhelyzetet.

"Mi nem azt vizsgáljuk, hogy a pénz forrása jogszerű-e, vagy hogy egy adott cég hogyan jutott a pénzhez, amely egy másik vállalatot megvásárolt. Számunkra az a legfontosabb feladat, hogy felmérjük, okoz-e jelentős versenyhátrányt a piacon a felvásárlás. A jogszerű gazdálkodás kérdése nem a mi hatáskörünk, ezt más hatóságoknak kell ellenőrizniük" - nyilatkozta a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, hozzátéve, hogy az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank is elindította a szükséges vizsgálatokat.