Őrület a tőzsdén: Fél nap alatt 35%-os nyereséget lehetett realizálni a magyar piacon!


A tőzsdei árfolyam kedden már a szeptemberi 4iG ajánlatának kétszeresére emelkedett a Rába-részvények esetében. Azonban a történetnek van egy érdekes fordulata is.

Különös hullámvasúton a Rába-részvények: kedden drámai árfolyam-emelkedést tapasztaltak, hiszen az előző napi záróárhoz képest több mint 35 százalékkal szárnyaltak. Bár a vállalat háza táján nem érkezett friss hír, a tőzsdén tapasztalható felfokozott aktivitás már hetek óta tart, és idén eddig lenyűgöző, 174 százalékos növekedést mutatnak a részvények.

A papír sokáig a Budapesti Értéktőzsde unalmas részvényei közé tartozott, ám szeptember elején váratlanul felgyorsultak az események: a 4iG megállapodott a Rába többségi tulajdonosaival, és bejelentették, hogy megvásárolják a járműipari holding állami tulajdonban lévő részvényeit. Ezen felül a kisrészvényesek számára is megtették a vételi ajánlatot, ahogyan azt az értékpapírtörvény előírja ilyen esetekben.

A 4iG szeptember 8-án nyilvánosan közzétette vételi ajánlatát, amelyben részvényenként 1789 forintos árat kínál (ez az összeg a részvényekre jutó sajáttőke értékét tükrözi). Ezen az áron számíthatnak a nagytulajdonosok, és ugyanez az ajánlat irányul a magánbefektetők felé is. Ezzel szemben a keddi tőzsdei ár már 3580 forintra emelkedett, ami a vételi ajánlat dupláját jelenti. Cikkünkből kiderül, hogy miért kulcsfontosságú ez a különbség.

A kisrészvényesek számára nem tűnik ésszerű döntésnek, hogy 1789 forintos áron értékesítsék részvényeiket a 4iG-nek, és ezt a Rába igazgatósága is megerősítette, amikor nem ajánlotta a magánbefektetőknek az eladást. Akik hisznek a Rába jövőjében, valószínűleg nem is váltak meg részvényeiktől a vételi ajánlatban megfogalmazott áron.

A 4iG 74 százalékos részesedését a Rába vállalatban két jelentős részvényestől szerzi meg. Az érintett nagybefektetők a következők:

* N7 Holding (54,3 százalék)

* Széchenyi István Egyetemért Alapítvány (20 százalék)

A vásárlás nem közvetlenül a 4iG-től, hanem annak leányvállalatától, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák által alapított projektcégtől, a 4iG SDT Egy Zrt.-től valósul meg. A szerződés aláírásakor bejelentett információk szerint a 74%-os részvénycsomag megszerzése, valamint a magánbefektetők kivásárlása összesen körülbelül 25 milliárd forintot emésztene fel a 4iG számára. A társaság ezt a költséget részben saját tőkéjéből, részben pedig hitelből kívánja fedezni.

Mielőtt azonban a tranzakció véglegesen lezárulna, egy izgalmas esemény vár ránk: a Rába október 30-án rendkívüli közgyűlést tart. Az ülés legfőbb napirendi pontja, hogy dönteni kell az Alapítvány birtokában lévő Rába-részvények értékesítése előtt arról, hogy a potenciális vásárlók, akiknek vételi joguk van a papírokra, megerősíthessék, hogy nem kívánnak élni e jogukkal. E lépés elengedhetetlen, mivel a vitatott 20 százalékos részesedés átadása a 4iG projektcégéhez csak így valósulhat meg.

Ezt a szabályozást azért vezették be, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését érintő törvény értelmében, ha az állam társasági részesedést biztosít (mint ahogyan az alapítvány esetében a Rába részvények révén történt), akkor a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében vételi jogot biztosít az állam számára.

Október 8-án a magyar állam nevében eljáró MNV Zrt. bejelentette, hogy nem kívánja érvényesíteni vételi jogát. Ezzel az állam lemondott erről a lehetőségről, így a Rába Nyrt.-nek is nyilatkoznia kell arról, hogy a jogszabály értelmében rájuk átszállt vételi joggal kívánnak-e élni, vagy azt visszautasítják. Ez a téma már a közgyűlés hatáskörébe tartozik, és az igazgatóság javaslata szerint a Rába nem kíván élni az általa megillető vételi joggal. Amennyiben a közgyűlés ezt a javaslatot elfogadja, akkor semmi sem akadályozza meg a 4iG SDT Egy Zrt. belépését mint új tulajdonost.

A számokkal való játék csupán egy szórakozás, de ha az MNV vagy éppen a Rába úgy határozna, hogy élni kíván vételi jogával, akkor a jelenlegi tőzsdei árfolyam feléért (1789 forintos értékben) megszerezhetné a Rába-részvények 20%-át.

Nyilvánvaló, hogy nehéz megítélni, mennyire hűen tükrözi a jelenlegi árfolyam a valóságot, vagy csupán egy túlzottan derűlátó jövőképet fest.

Related posts