Schmidt Mária: Rabok legyünk vagy szabadok? | Demokrata A kérdés, amelyet a cím sugall, mély filozófiai és társadalmi dilemmákat vet fel. Az emberi létezés alapvető kérdései közé tartozik a szabadság és a megszorítások viszonya. Milyen árat fizetünk a sz

Schmidt Mária előadásában fszerint Magyarországon ma is megtalálhatóak a "kollaborálásra kész erők", amelyek tevékenységükkel folyamatosan szítják az elégedettlenséget, egyebek mellett azzal az állítással, hogy a korrupció, illetve az ellátó rendszerek hibái is csak Magyarországra jellemzők. A történész ebbe a körbe sorolta a szembeszállást a kormány "békepolitikájával".

Az NGO-k nem a közösségekből fakadó, spontán mozgalmak, ahogy sokan tévesen állítják, hogy civil szervezetek lennének - hangsúlyozta. E szervezetek cselekvései a "baloldali kormányzati célkitűzések" támogatását szolgálják, miközben gyakorlatilag mentesülnek a felelősség alól, és átláthatóságuk, valamint elszámoltathatóságuk hiánya miatt nem vonhatók felelősségre - tette hozzá.

A főigazgató kijelentette, hogy az NGO-k szerepe a "birodalmi elit" térnyerésének támogatása, és ennek érdekében egy "csúcsra járatott közpénzszivattyút" alkalmaztak.

Az NGO-k olyan csoportokat, mint az áldozatok, migránsok és elégedetlenségüket kifejező emberek, a "tüntetésipari komplexum" keretein belül szervezik meg. Ez a struktúra egyfajta "irreguláris hadseregként" működik, amely a hagyományos fegyveres erőktől csupán annyiban különbözik, hogy tagjai nem öltözködnek katonai uniformisba, és nem viselnek rangjelzéseket. Fő céljuk pedig a demokratikus módon hatalomra került vezetés megdöntése – állította.

Schmidt Mária a magyar közélet alakjai közül kifejezetten Majkát, noÁrt, Puzsér Róbertet és Gulyás Mártont emelte ki, mint olyan személyeket, akikkel szemben nem lehet számonkérni semmit, ugyanakkor a kárt, amit tevékenységükkel okoznak, „dőreség lenne letagadni”. A történész a transzfelvonulást és a pride rendezvényeket kulturális imperializmusként értékelte, hangsúlyozva, hogy ezek jelenségek mélyebb társadalmi és kulturális következményekkel bírnak.

Schmidt Mária kifejtette, hogy a szuverenitás védelme lehetővé teszi számunkra, hogy megőrizzük identitásunkat és öntudatos magyarokká váljunk.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója hangsúlyozta, hogy míg sokan kétségbe vonják a szuverenitás létjogosultságát, az valójában egy valóságos entitás. Ezen túlmenően kiemelte, hogy a gazdasági szuverenitás mellett a kulturális önrendelkezés is elengedhetetlen jelentőséggel bír.

A szuverenitás nemcsak jelen van, hanem oszthatatlan jelenség is - hangsúlyozta.

Az Egyesült Államokban például a szuverenitás megsértése akár börtönbüntetéssel is sújtható - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy ez is bizonyítja, hogy a szuverenitás jogi keretek között is védhető.

Az alkotmányjogász elemzése alapján a magyar párttörvény azon rendelkezése, amely a pártok külföldi támogatásának tilalmát hirdeti, nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megakadályozza a "guruló dollárok" beáramlását a 2022-es választási kampány során. Ezzel párhuzamosan a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakításával az állam célja, hogy megakadályozza az ehhez hasonló helyzetek előfordulását a jövőben.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője rávilágított arra, hogy az európai balliberálisok által létrehozott, a "politikai világ szürkezónájába" tartozó egyének és csoportok tevékenysége komoly veszélyt jelent.

Ezt a szürkezónát az emberek szándéka ellenében, politikai játszmák érdekében alakították ki - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "azért húzódnak meg a háttérben, mert a szándékaik nem tiszták".

Ahogyan egy idő után a "drag queenekről" is kiderül, hogy valójában szakállas férfiak, úgy a külföldi pénzből, külföldi érdekeket képviselő, senki által meg nem választott "politikusokból", értelmiségiekből, NGO-kból, influenszerekből, művészekből álló szervezetről is előbb-utóbb mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy ők nem kedves jó emberek, hanem hazaárulók - hangsúlyozta.

Kiemelte: a magyar alaptörvénybe a szuverenitásnak egy pici feladása sem fér bele. A Tisza Párt, illetve Magyar Péter kapcsán mindenkinek azt tanácsolta, hogy ne váljon optikai csalódás áldozatává.

A 2026-os országgyűlési választás kulcsfontosságú lesz a magyar függetlenség megőrzésében, és ebben a harcban kizárólag saját erőnkre támaszkodhatunk – emelte ki Szánthó Miklós.

László András, a USAID által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztos méltatta, hogy az Egyesült Államokban egy elnök 60 év után végre úgy döntött, hogy ezt a politikai befolyásolásra használt rendszert be kell zárni.

Tájékoztatása alapján kormánybiztosként gazdag tapasztalattal rendelkezik az általa támogatott szervezetek működésének terén.

Nem szabad azt hinni, hogy a pénzcsapok elzárásával ez a korrupt rendszer teljesen meg fog szűnni, hiszen az NGO-k a korábbi amerikai pénzek helyett európaiakat kérnek, és az EU folytatni akarja ennek a gépezetnek a támogatását.