Sokan a közmunkás programok fogságába kerülnek, és az Orbán-kormány legújabb intézkedései egyértelműen azt jelzik, hogy a munkaerőpiacra való visszatérés nem lehetséges mindenki számára.

A kormány elképzelései alapján a közmunkások foglalkoztatási ideje akár tíz évet is meghaladhat, ami eltér a korábbi törekvésektől, amelyek arra irányultak, hogy a munkavállalók minél előbb visszatérjenek a hagyományos munkaerőpiacra.

A kormány elképzelései alapján a közmunkások foglalkoztatási ideje akár tíz évet is meghaladhat, ami eltér a korábbi törekvésektől, amelyek arra irányultak, hogy a munkavállalók minél előbb visszatérjenek a hagyományos munkaerőpiacra. Ma még nem látni világosan, hogy pontosan milyen szándékkal nyújtotta be Semjén Zsolt "A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról" szóló javaslatot: ez egyfajta salátatörvényként arra is felhatalmazná majdan a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a közfoglalkoztatási támogatások részletes szabályait.

Jelenleg a közmunkában eltölthető idő alapvetően öt évre van korlátozva, azonban lehetőség van ennek a periódusnak a tíz évre történő meghosszabbítására is. Néhány, általunk megkérdezett polgármester véleménye szerint a kormány szándéka az, hogy támogassa a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportokat – például a nyugdíj előtt állókat, akik a lakóhelyük közelében nem találnak munkalehetőséget. Ennek érdekében számukra akár tíz évnél hosszabb ideig is hozzáférhetővé válhat a helyi közmunka. Többen hangsúlyozták, hogy ez részben annak a felismerése, hogy nem mindenki képes visszatérni a „normális” munkaerőpiacra, noha a közmunkaprogramok eredeti célja éppen az volt, hogy segítse az embereket ezen a visszatérési úton.

A kormány már ma is lehetőséget kap arra, hogy beavatkozzon a közfoglalkoztatási programokba. A háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással a 10 éves "plafon" tekintetében jelenleg is rugalmasan járhat el. Semjén Zsolt törvényjavaslata csupán törvényi keretek között szabályozná a jelenlegi átmeneti helyzetet.

- mondta lapunknak Vécsi István a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, ukrán határszéli Ricse polgármestere, aki 2012-ben néhány társával létrehozta a Közmunkás Szakszervezetet. Ezt annak idején azért hívták életre, hogy megvédjék a leginkább kiszolgáltatottak érdekeit, mára azonban az egyesület épp feloszlatja önmagát, mert már nem látják értelmét a tevékenységüknek. Részben azért, mert egyre kevesebb Magyarországon a közmunkás, részben pedig azért, mert az elmúlt években csekély eredményeket tudtak kiharcolni ennek a területnek a kormányzati akarattal szemben. De azt például sikerült elérniük, hogy a közfoglalkoztatást kiterjesszék a téli hónapokra, amikor ugyanis elindult a rendszer, épp a leghidegebb hónapokban maradtak munka és jövedelem nélkül a leginkább rászorulók.

A Kisvárda mellett lévő 1600 lelkes Ricsén egyébként meglehetősen sok a közmunkás, jelenleg 160-at dolgoznak különböző programokban. A polgármester szerint

Bár a környéken több, az itteni viszonylatban jelentősebb település található, mint Sárospatak, Sátoraljaújhely vagy Kisvárda, a tömegközlekedés annyira gyenge, hogy a falubeliek számára szinte lehetetlen eljutni a munkahelyeikre.

Az utóbbi hónapok során a közmunkások között egy új, különleges "réteg" jelent meg – fiatalok, akik általában húsz és harminc év közöttiek, és zömében szakképzetlenek. Néhányuk még az általános iskola nyolcadik osztályát sem fejezte be. Ezek a fiatalok nem olyan rég még a fővárosban vagy a Balaton környékén dolgoztak útépítéseken, betonozásban és járólapozásban, betanított vagy segédmunkásként. Mivel azonban a munkalehetőségeik elfogytak vagy jelentősen beszűkültek, visszatértek szülőfalujukba. Ricsén például most is beton járólapokból építenek járdát, de az itt keresett bér jóval alacsonyabb, mint amit korábban a piacon elértek. Vécsi István megjegyzi, hogy a közel egy évtizede foglalkoztatott közmunkások száma országosan valószínűleg nem haladja meg az ötszáz-tízezer főt, így ha az új törvényt kifejezetten rájuk szabják, az csupán egy szűk csoportot érinthet.

- A közmunkaprogram nagyon régóta működik, így nyilván lehetnek olyan emberek, több településen is, akik bent ragadtak. Számukra talán célszerű, ha meghosszabbítják a tíz éves "plafont", bár a mi tapasztalatunk inkább az, hogy már elvétve lehet csak közmunkásokat találni

„A közfoglalkoztatás helyzete különösen aggasztó számunkra” – nyilatkozta Dicső László, Alsómocsolád polgármestere és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) egyik társelnöke. A településen egykoron több mint harminc közmunkás dolgozott, ma viszont csupán hárman maradtak, ami hasonló tendenciát mutat a környező falvakban is. „A közfoglalkoztatottak munkaviszonya ugyanúgy elismerésre számít, mint bármely más foglalkoztatási forma, azonban a jelentős bérkülönbségek miatt a jövőbeni nyugdíjak is alacsonyabbak lesznek” – tette hozzá a polgármester. Ezen kívül a közmunkások csökkenése különösen hátrányos a települések számára, hiszen ők feleltek a közterületek karbantartásáért, például a fűnyírásért és az árkok takarításáért.

A kormánynak így azon is el kellene gondolkodnia - vélte a polgármester -, hogy az állami normatíva növelésével miként kompenzálja az így kieső munkaerőt az önkormányzatok felé.

Újra egy salátatörvény keretein belül bújik meg egy jelentős jogszabály-módosítás, amely a közmunkát érinti.

Közmunkások - számok tükrében A közmunkaprogramok célja, hogy támogassák a munkanélkülieket és elősegítsék a társadalmi reintegrációt. Az alábbiakban néhány figyelemre méltó adatot osztunk meg a közmunkásokról és a program eredményeiről: 1. **Munkavállalók száma**: Az országban évente több ezer ember vesz részt közmunkában, biztosítva ezzel a megélhetésüket és a közösség számára hasznos feladatok elvégzését. 2. **Korosztályi megoszlás**: A közmunkások többsége 30 és 50 év között van, de a program célja, hogy a fiatalok és az idősebb generációk is lehetőséget kapjanak a munkavégzésre. 3. **Feladatkörök**: A közmunkások különböző területeken dolgoznak, például a közszolgáltatásokban, környezetvédelemben, valamint az infrastruktúra fejlesztésében, így hozzájárulva a helyi közösségek fejlődéséhez. 4. **Társadalmi hatás**: A közmunkaprogramok nemcsak a gazdasági helyzetet javítják, hanem hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz is, hiszen segítik a közmunkások integrációját és a közösségi kapcsolatok erősödését. 5. **Jövőbeli kilátások**: A kormány folyamatosan dolgozik a közmunkaprogramok fejlesztésén, hogy még hatékonyabbá váljanak és jobban alkalmazkodjanak a változó munkaerőpiaci igényekhez. Ezek az adatok jól szemléltetik a közmunkások szerepét a társadalomban, és rávilágítanak arra, hogy a közmunkaprogramok nemcsak a gazdasági helyzet javítását célozzák, hanem a társadalmi értékek erősítését is szolgálják.

Idén az önkormányzatoknak a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok és a járási startmunka mintaprogramok érhetők el. Április közepén 65 634 közfoglalkoztatott dolgozott az országban, közülük hosszabb időtartamú programokban 31 794, országos programokban 7 863, míg járási startmunka programokban 25 977 fő vett részt - válaszolta kérdéseinkre a Belügyminisztérium. Adataik szerint ebben az időszakban az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében dolgoztak a legtöbben közfoglalkoztatottként (15 631 fő), második helyen az észak-magyarországi régióból Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye végzett (14 808 fő), míg a harmadik helyen Hajdú-Bihar vármegye állt 5 876 fő átlaglétszámmal. Legkevesebben Győr-Moson-Sopron vármegyében (283 fő) és Budapesten (333 fő) dolgoztak ilyen típusú programokban. A tárca arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni, hogy a több, mint hatvanezer közmunkás közül hányan vannak olyanok, akik öt, illetve tíz év óta tartósan bent maradtak (ragadtak) a rendszerben, mert - mint írták - erről nem rendelkeznek külön kimutatással. (D.J.)