Szédülés: forgó vagy zuhanó? Mit árul el rólad? - Házipatika
A szédülés gyakori és sokszor riasztó tünet, amely miatt sokan keresnek fel orvost. Azonban a mögöttes okokat gyakran nehéz azonosítani; még a legapróbb részletekkel rendelkező betegségi előzmények sem garantálják, hogy a páciens tisztában legyen azzal, mi áll a panaszai hátterében. Diagnózis nélkül pedig a kezelés hatékonysága is megkérdőjelezhető. Dr. Fülöp Györgyi, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégésze és audiológusa hangsúlyozta, hogy egy ilyen rejtélyes tünet esetén elengedhetetlen a beteg alapos kikérdezése és a megfelelő vizsgálatok elvégzése a pontos diagnózis érdekében.
Amikor valakinél váratlan szédülés lép fel, az olyan stresszes helyzetet idézhet elő, hogy a páciens számára nehézzé válik a helyzet objektív megítélése. Ilyenkor sokszor nem tudja pontosan, mi is történik vele, mennyi idő telt el, és hogy a heves szívdobogás a fő problémája, vagy csupán a szédülés okozta ijedtség miatt jelentkezik. A szédülés egy rendkívül gyakori panasz, amely a felnőtt lakosság 15-20%-át érinti élete során. Érdekes módon a nők körében kétszer vagy akár háromszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Amikor az érintettek orvoshoz fordulnak, gyakran tapasztalják, hogy nem könnyű szavakba önteniük panaszukat. A betegek leggyakrabban az alábbi tünetekre hívják fel a figyelmet:
A szédülés egy rendkívül sokrétű panasz, amelyet a betegek gyakran különféle szavakkal és érzésekkel írnak le, így a pontos diagnózis érdekében elengedhetetlen a részletes kikérdezés. Fülöp doktornő hangsúlyozza, hogy a következő kérdések segíthetnek a szédülés okainak feltárásában: 1. **Mikor kezdődtek a tünetek?** - Fontos tudni, hogy a szédülés hirtelen, vagy fokozatosan alakult-e ki. 2. **Milyen jellegű a szédülés?** - A betegek gyakran különböző módon érzékelik a szédülést: lehet forgó jellegű, ingadozó, vagy akár ájulásérzés is. 3. **Milyen gyakran fordul elő?** - A tünetek rendszeressége és időtartama kulcsfontosságú információ lehet. 4. **Mik a kísérő tünetek?** - A szédülést kísérheti hányinger, fejfájás, látászavar vagy fülzúgás, amelyek további nyomokat adhatnak. 5. **Milyen körülmények között jelentkezik?** - Érdemes tisztázni, hogy a szédülés mozgás közben, vagy éppen nyugalomban jelentkezik-e. 6. **Van-e bármilyen kiváltó tényező?** - Például stressz, gyógyszerszedés vagy korábbi sérülések. 7. **Milyen egészségi állapotban van a páciens?** - A meglévő betegségek és a szedett gyógyszerek is befolyásolhatják a szédülés megjelenését. 8. **Volt-e hasonló panasz a múltban?** - Az előzmények segíthetnek a diagnózis felállításában. Ezek a kérdések nem csupán a szédülés pontosabb megértését segítik, hanem hozzájárulnak a megfelelő diagnózis és kezelés elindításához is.
Dr. Fülöp Györgyi, a Fül-orr-gége Központ tapasztalt fül-orr-gégésze és audiológus hangsúlyozza, hogy a diagnózis felállítása során nem csupán a páciensek szubjektív beszámolóira támaszkodunk. A pontos diagnózis érdekében elengedhetetlen, hogy a fül-orr-gégészeti és otoneurológiai vizsgálatok eredményeit is figyelembe vegyük, sőt, bizonyos esetekben hallásvizsgálat elvégzése is indokolt lehet. „Az első ambuláns vizsgálat során számos tesztet el kell végezni, amelyek a beteg panaszaihoz igazíthatók. Szinte minden szédüléssel küzdő beteg esetében fontos a dobhártya állapotának ellenőrzése, a spontán nystagmus vizsgálata, valamint az ataxia felmérése. Én személy szerint a vakjárás helyett a Fukuda-Unterberger tesztet javaslom, mivel tapasztalataim szerint sokkal informatívabb. Ezen kívül elvégzendő a fejrázás teszt, a Halmágyi-féle fej-impulzus teszt, valamint a pozicionális vizsgálatok, mint például a Dix-Hallpike teszt. Továbbá, más speciális vizsgálatok is szükségesek lehetnek a pontos diagnózis érdekében” – részletezi dr. Fülöp.
