Csendes vihar kerekedik a világban, ahogy egy új pandémia terjedése bontakozik ki: mintha titokban zajlana, hiszen a nagyobb figyelmet még nem kapta meg. Azonban egyre több szakértő és hangadó figyelmeztet a közelgő veszélyre - írja a Pénzcentrum.

A WHO legfrissebb jelentése szerint 2023-ra a globálisan előforduló bakteriális fertőzések körülbelül egyhatoda már nem reagál az antibiotikumos kezelésekre. Ráadásul, 2018 és 2023 között a megfigyelt kórokozó-antibiotikum kombinációk több mint 40%-ában tapasztalható növekedés figyelhető meg az antibiotikum-rezisztenciában.

Az Egészségügyi Világszervezet által gyűjtött, több mint 100 országra kiterjedő adatok rávilágítanak arra, hogy az alapvető antibiotikumokkal szembeni fokozódó rezisztencia komoly fenyegetést jelent a globális egészségügyi rendszerre.

A szervezet első alkalommal osztja meg a rezisztencia előfordulásának becsléseit, melyek 22 különböző antibiotikumra vonatkoznak. Ezek az antibiotikumok a húgyúti, emésztőrendszeri és véráram-fertőzések, valamint a gonorrhea kezelésére szolgálnak. A jelentés nyolc olyan elterjedt bakteriális kórokozót elemez, amelyek ezekhez a fertőzésekhez kapcsolódnak.

Az antibiotikum-rezisztencia kockázati szintje világszerte változó. A WHO adatai alapján a legnagyobb arányokat a délkelet-ázsiai és kelet-mediterrán térségekben tapasztalhatjuk, ahol a fertőzések körülbelül egyharmada rezisztens a kezelésekkel szemben. Az afrikai régióban pedig minden ötödik fertőzés mutat ellenállást az antibiotikumokkal szemben. A rezisztencia előfordulása különösen aggasztó azokon a területeken, ahol az egészségügyi rendszerek nem képesek megfelelően diagnosztizálni vagy kezelni a bakteriális fertőzéseket.

A jelentés szerint a Gram-negatív baktériumok jelentik a legnagyobb veszélyt, különösen az E. coli és a K. pneumoniae, amelyek a véráramfertőzések vezető gyógyszerrezisztens kórokozói. Ezek a legsúlyosabb bakteriális fertőzések közé tartoznak, amelyek gyakran szepszishez, szervi elégtelenséghez és halálhoz vezetnek. Globálisan az E. coli több mint 40%-a és a K. pneumoniae több mint 55%-a már rezisztens a harmadik generációs cefalosporinokra, az elsődleges kezelési módszerre. Az afrikai régióban ez az arány meghaladja a 70%-ot.

Más életmentő antibiotikumok, mint például a karbapenemek és a fluorokinolonok, szintén egyre csökkentik hatékonyságukat. A karbapenem-rezisztencia, amely korábban szokatlan jelenség volt, mára egyre elterjedtebbé válik, ami jelentősen korlátozza a kezelési lehetőségeket. Ez arra kényszeríti az egészségügyi szakembereket, hogy a legdrágább és sok esetben nehezen hozzáférhető antibiotikumokhoz nyúljanak, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Bár az országok részvétele a GLASS rendszerben négyszeresére nőtt 2016 óta, 2023-ban az országok 48%-a nem jelentett adatokat, és a jelentést tevő országok fele még mindig nem rendelkezett megbízható adatokat generáló rendszerekkel. A legnagyobb kihívásokkal szembesülő országok gyakran nem rendelkeznek megfelelő felügyeleti kapacitással helyzetük felmérésére.

A WHO felszólítja az országokat, hogy 2030-ig szolgáltassanak minőségi adatokat az antimikrobiális rezisztenciáról és felhasználásról a GLASS rendszerbe. Ehhez összehangolt fellépésre van szükség a felügyeleti adatok minőségének, földrajzi lefedettségének és megosztásának megerősítése érdekében, valamint a koordinált beavatkozások kiterjesztésére az egészségügyi ellátás minden szintjén.