Szerb orvosok: Az 1999-es NATO-bombázások következményeként nőtt a rákos megbetegedések száma | Tudás.hu

A Jugoszlávia ellen végrehajtott 1999-es NATO-légicsapások nyomán az elmúlt negyed évszázadban drámai mértékben emelkedett a rákos megbetegedések előfordulása – állítják szerb orvosi szakemberek.

A NATO 1999. március 24-én megkezdte légicsapásainak sorozatát Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének akkoriban 19 tagállama úgy döntött a beavatkozás mellett, hogy a franciaországi Rambouillet és Párizsban zajló tárgyalások Koszovó jövőjéről nem hoztak eredményt, ami a helyzet tovább súlyosbodásához vezetett a nyugat-balkáni térségben.

A Slobodan Milosevic jugoszláv elnök ellen indított támadás véget vetett a koszovói albánok ellen végrehajtott erőszakkampánynak. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napon át bombázták, és a hadművelet elsődleges célja az volt, hogy megelőzzék a humanitárius válság kitörését Koszovóban, ahol a szerb erők súlyos etnikai tisztogatást hajtottak végre az albán közösség tagjai ellen.

A támadások során a különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték.

Azóta napvilágra került, hogy a NATO összesen 17 tonna szegényített uránlövedéket vetett be a katonai műveleteik során. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elismerte a szegényített urán használatát, de határozottan cáfolta, hogy ez bármilyen módon hozzájárult volna a daganatos megbetegedések számának emelkedéséhez.

A szegényített urán az urándúsítás melléktermékeként jön létre. Nagy sűrűsége miatt ideális lövedékek anyagának. Radioaktív sugárzása ugyan nem jelentős, azonban erős mérgező hatása miatt alkalmazása etikai kérdéseket vet fel, mivel becsapódáskor a lövedék mérgező égésterméke nagy területen szóródik szét

A szabadkai Pannon RTV által készített riportban számoltak be a témával kapcsolatos fejleményekről.

Az orvosi közösség véleménye megoszlik a szegényített urán hatásairól. Az Egészségügyi Világszervezet hivatalos weboldalán kifejtik, hogy a kutatók arra a következtetésre jutottak, miszerint nincs meggyőző bizonyíték a szegényített uránnak való kitettség és a különböző klinikai kimenetelek, például a rákos megbetegedések vagy a születési fejlődési rendellenességek között. Ezzel szemben a szerbiai egészségügyi szakemberek eltérő nézetet képviselnek; a hivatalos statisztikák szerint 1999 óta drámai emelkedés tapasztalható a daganatos esetek számában az ország területén.

Dusan Ristic, a Szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet orvosa, a szerb közszolgálati televízióban (RTS) kifejtette, hogy az utóbbi évtized során körülbelül ötvenezer embernél diagnosztizáltak daganatos elváltozásokat. "2001-ben hozzávetőlegesen 200 ezer ember szerepelt a daganatos megbetegedésekkel küzdők listáján. Ezt a számot 2011-re 250 ezerre emelkedett. Ez a jelenség egy olyan tendencia, amely sehol máshol nem tapasztalható, és közvetlen összefüggésbe hozható a bombázások következményeivel. Koszovói kollégáinktól értesültünk arról, hogy az ottani albán közösség körében is jelentős mértékben nőtt a daganatos megbetegedések száma" - tette hozzá a szakorvos.

Danica Grujicic korábbi egészségügyi miniszter szintén az RTS-en beszélt arról, hogy az orvostudomány fejlődése és a dohányosok számának csökkenése ellenére évről évre nő a tüdőrákos betegek száma, hiszen évente mintegy hétezer új beteget regisztrálnak.

Ezen felül évente körülbelül négyezer új esetet regisztrálnak a mell- és vastagbélrákkal diagnosztizált betegek körében.

Ahogy kifejtette, a tendencia nemcsak Szerbiát érinti, hanem Horvátországot, Magyarországot és más szomszédos országokat is. "1999 áprilisa, sőt, az egész 1999-es tavasz egy súlyos regionális ökológiai válságot jelentett" - emelte ki a volt egészségügyi miniszter.