Egy újabb fejezet nyílhat a sztárok világában, hiszen egy igazi szupersztár készül arra, hogy megdöntse a rekordokat a Marriott falai között. Történelem születhet, és minden szem a különleges eseményre szegeződik!

A Virág Judit Galéria ismételten világszintű eladási árakra készül, izgalmas aukciókkal és ritka műalkotásokkal vonzva a műgyűjtőket.

Évről évre a hazai műtárgypiac egyik legnagyobb eseménye a Kieselbach Galéria téli aukciója. Tavaly ilyenkor a figyelem középpontjába került Rippl-Rónai József lenyűgöző alkotása, a Kalitkás leány, amely rekordösszegért, 230 millió forintért talált új gazdára. Idén viszont úgy tűnik, hogy a reflektorfény Czóbel Béla mesterművére, az 1905-ben készült Kislány ágy előtt című festményre irányul, amely komoly kihívást jelenthet a tavalyi évben felállított rekord számára.

Kedden különleges eseményre gyűltek össze az újságírók a Szent István körúti Kieselbach Galériában. A rendezvény keretében bepillantást nyerhettünk a 2025. december 10-én, 18 órakor a Hotel Marriottban megrendezésre kerülő téli aukció legkiválóbb darabjaiba. Különösen kiemelkedett a sorból Czóbel Béla lenyűgöző és korszakformáló alkotása, a „Kislány ágy előtt” című festmény. Ez a mű a huszadik századi modern magyar festészet egyik legfontosabb és legikonikusabb példája, amelynek eszmei értékét a 220 millió forintos kikiáltási ár is jól tükrözi - a licitek valószínűleg ezt az összeget is túllépik majd.

Egy kevésbé prominens árverésen igazán különleges műalkotások bukkannának fel a közvetlen "üldözőboly" tagjaként: Vaszary János lenyűgöző Művésztársaság című kompozíciója, Rippl-Rónai Kis szőke fiú naranccsal című festménye, Egry József ritka itáliai remekműve, a Taorminai napkelte, Perlrott Csaba Vilmos fauve-ihletésű Szabadban című alkotása, Derkovits Gyula érett stílusának megtestesítője, a Szövők, valamint a XIX. századi festészet egyedülálló képviselője, Bihari Sándor 1893-as Vasárnap délután című darabja.

Az ember nehezen tudja elkerülni a mákszemnyit hatásvadász, mégis teljesen indokolt megoldások vonzását. Czóbel Béla korszakalkotó művét, a Kislány ágy előtt című festményt, amely méltán viseli a chef d'œuvre címkét, Kieselbach Tamás galériatulajdonos külön teremben helyezte el. A festmény sejtelmes világítása mintha azt sugallná, hogy ez a különleges szépség saját, külön bejáratú teret érdemel.

Barki Gergely művészettörténész lenyűgöző méltatása csak tovább fokozza az alkotás varázsát. Olyan érzéssel beszél a 1905. november vége és december 31. között, a párizsi Rue de Vaugirard 9. szám alatt született műről, mintha egy édesanya mesélne gyermekéről: tele van szeretettel, aggodalommal és szinte vallásos tisztelettel.

Miért nevezhetjük kulcsműnek? - tette fel a kérdést Barki Gergely, arca átszellemült fénnyel teli. - Mert Czóbel Párizsban, a paradigmaváltást jelképező 1905-ös év végén, közvetlenül a Matisse körüli fauve-ok, vagyis a "vadak" megjelenése után alkotta meg ezt a forradalmian új látásmódot visszatükröző festményét, amely az ő igazi remekműveinek sorában az elsőnek számít. Ekkor búcsút intett a nagybányai plein air időszakának, melyet a naturalizmus uralt, ahogyan azt Önvallomás című írásában is kifejtette. Párizs és a Vadak olyan mély nyomot hagytak benne, hogy elvetette korábbi stílusát, és teljesen új alapokra helyezte művészetét.

Ez a vibráló energiákat árasztó, fiatalos önbizalommal teli új festői megközelítés ragyogja be ezt a méretes és lenyűgöző műalkotást. Czóbel feljegyzéseiből kiderül, hogy amikor először birtokba vette a vásznat, már akkor sejtette, hogy ez a darab a művészet történetének mérföldkövévé válik…

Így is történt. Czóbel a Kislány ágy előtt című festményével berobbant a nemzetközi művészeti életbe. Már 1905-ben olyan prominens vásárlóra tett szert, mint Thomas Mann sógora, Klaus Pringsheim, a zeneszerző és karmester, aki Gustav Mahler tanítványa volt. Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy Czóbelt egy napon Matisse és Picasso mellett emlegetjék, és rendszeres vendége legyen Gertrude Stein amerikai írónő híres művészeti szalonjának, amely a Rue de Fleurus 27. szám alatt található, a Virágok utcájában.

Szinte elképzelhetetlen, hogy a festmény még mindig az eredeti keretében pompázik. Figyelemre méltó az is, hogy közel 120 év elteltével először kerül a nyílt műtárgypiacra a Kislány ágy előtt című alkotás. Ez a mű Márton Ödön, az 1971-ben elhunyt, textilkereskedőként dolgozó, előkelő belvárosi ruhaszalont üzemeltető neves gyűjtő magángyűjteményéből származik, és az örökösök által került az aukcióra. A kikiáltási ára, ahogy említettük, 220 millió forint, ami akár meg is haladhatja a Kalitkás leány 230 milliós leütési árát.

További hat festmény indul százmilliós vagy annál magasabb kikiáltási árról a Marriott-beli aukción.

Kezdjük egy izgalmas felfedezéssel: napjaink egyik legnagyobb hatású festője, Vaszary János, aki már 85 éve távozott az élők sorából. A kaposvári zseni a művészetéhez méltóan emelkedik ki a mezőnyből, különösen Művésztársaság című alkotásával, amely az 1930-as évek vibráló szellemét idézi. E festmény a tatai Park-sorozat baráti összejöveteleinek bensőséges hangulatát ötvözi a Korzó-képek grandiózus, fővárosi miliőjével. A művész egykori otthonának, a "penthouse"-os Vágó-háznak tetőkertjén készült kompozícióban egy vidám művésztársaság ünnepel, miközben a háttérben a Budavári Palota impozáns, Hauszmann által tervezett kupolája emelkedik. E kupola csúcsán a Szentkorona, az elbillent kereszttel, szimbolikus módon figyeli a festmény élénk eseményeit. Az alkotás jól tükrözi Vaszary egyedi stílusát és a kor szellemiségét, amely a művészet és a közösség ünnepléséről szól.

A legújabb felfedezés, amely egy Vaszary által alkotott, "fehér alapos" stílusú, art deco korszakába tartozó festményt takar, nem csupán a jelentős művészeti ciklusokat összekapcsoló kulcsműként funkcionál, hanem egy különleges várostörténeti dokumentum is, tele regényes múltjával. A korábban ismeretlen festmény feltűnése igazi művészettörténeti szenzációt jelent, ahogyan azt Rieder Gábor művészettörténész izgalmas előadásában részletesen kifejtette.

Rippl-Rónai József, a másik kaposvári óriás 1904-ben festette a Kis szőke fiú naranccsal című képet, azaz egy évvel a Czóbel-remek keletkezése előtt. A mű az érett kaposvári korszak ikonikus remekműve, a művészettörténészek ihlető témája. Száz éve Renoir-, Picasso- és Cézanne-képek társaként hirdette tulajdonosa kivételes esztétikai érzékét, ma a kevés Magyarországon maradt, egykor Nemes Marcell, a legnagyobb magyar gyűjtő által birtokolt alkotás egyik legkiválóbb darabja.

A Csontváry által halhatatlanná varázsolt Taormina lenyűgöző szépségét megragadó Egry József festménye, a „Taorminai napkelte” (1930), kiemelkedő helyet foglal el az életműben. Ez a remekmű hosszú időn át egy eldugott pécsi magángyűjtemény őrzője volt, így több mint ötven éve nem láthatta a közönség a többi ikonikus alkotás mellett. Az olajpasztell technikával készült festmény megőrizte eredeti ragyogását, és ritka kincsként áll előttünk a fény mestere, a Balaton festője munkásságában.

Perlrott-Csaba Vilmos „Szabadban” című, 1911 körüli monumentális darabja a párizsi művészet frissességével és könnyedségével közelíti meg a ligetben pihenő aktok klasszikus motívumát. A nagybányai iskola kiemelkedő alakjaként, Matisse „kedvenc tanítványaként” ismert Perlrott a régi mesterek, mint például Tiziano és Giorgione, valamint a modern nagyok, például Cézanne és Picasso hatását ötvözve teremtette meg ezt az összefoglaló kulcsművet, amely a lombkorona alatt időző férfi és női alakokat ábrázolja. A fauvismus szellemében készült, monumentális festmény egykor a neves Kovács Gábor (Kogart) Gyűjtemény ékköveként tündökölt, mint a leghíresebb „bankárkollekció” dísze.

Az 1933-as "Szövők" Derkovits Gyula modern magyar festészetének egyik legismertebb és legfontosabb alkotása. Ez a mestermű a művész életművének lényegét tükrözi, ahol az avantgárd kollázs technikája találkozik az expresszív formák dinamikájával, valamint az ezüst porfesték különleges ragyogásával. A festmény, amelyet számtalan alkalommal reprodukáltak, a modern gépkorszak hősiességét idézi, párhuzamba állítva a korabeli filmművészet klasszikusaival, mint például Chaplin "Modern idők" című filmjével vagy Fritz Lang "Metropolis"-ával. Ez az egyedülálló, nagy méretű és muzeális értékű Derkovits-mű nem csupán a robusztus munkásalakjaival tűnik ki, hanem azzal is, hogy eddig még nem került közgyűjteménybe.

Végül az egyetlen 19. századi darab, az 1893-ban készült Bihari Sándor-festmény, a Vasárnap délután. Az aprólékos műgonddal, akadémikus stílusban festett kép hűségesen adja vissza egy vidéki dzsentri család életének ünnepnapját a kártyázó, pipázó férfiakkal és a háttérben trécselő asszonyokkal.

Ezek a csodálatos festmények, más műalkotások társaságában, 2025. december 10-én, 18 órakor fognak kalapács alá kerülni a Hotel Marriott elegáns környezetében, a Kieselbach Galéria téli aukcióján. A galéria különleges kiállítása, amely az aukciót megelőzi, november 28-tól, csütörtöktől december 9-ig látogatható minden nap, beleértve a hétvégéket is, 10 és 18 óra között. Ne hagyja ki ezt az izgalmas lehetőséget!