Lehetséges, hogy 2025-re véget ér az orosz-ukrán konfliktus? - Pénzcentrum
Az orosz-ukrán konfliktus békés rendezésének kilátásai továbbra is képlékenyek, miközben a felek folyamatosan egymásra hárítják a felelősséget a tárgyalások elmaradásáért. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva nyitott a diplomáciai megoldásokra, ám Kijev elutasító álláspontja miatt a harcok továbbra is folytatódnak. Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök retorikájában érzékelhető egy irányváltás, amely a hosszú távú biztonságra és a NATO-tagságra helyezi a fókuszt. Továbbá, Oroszország karácsony első napján brutális offenzívát indított Ukrajna ellen, így elmaradt az Orbán Viktor által áhított karácsonyi béke.
Dmitrij Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában reagált Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentésére, miszerint az ukrajnai fegyveres konfliktus 2025-ben véget ér. A Kreml szóvivője hangsúlyozta Oroszország tárgyalási készségét. "Elnökünk többször hangsúlyozta, hogy nyitottak vagyunk arra, hogy béketárgyalások útján rendezzük a nézeteltéréseinket" - idézte Peszkov az orosz államfő korábbi nyilatkozatait. Ugyanakkor rámutatott, hogy Ukrajna elutasítja a tárgyalásokat, ezért Oroszország folytatja a "különleges katonai műveletnek" nevezett hadműveleteit ukrán területen.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök retorikájában szembetűnő átalakulás figyelhető meg a háború befejezését illetően. Míg korábban határozottan ragaszkodott Ukrajna teljes területének visszaszerzéséhez, most a hosszú távú biztonság és a NATO-tagság hangsúlyozása kerül előtérbe. A Washington Post elemzése szerint ez a fordulat valószínűleg a frontvonalakon tapasztalt nehézségek és az új amerikai kormányzat politikájának hatásának következménye.
A Sky Newsnak adott interjújában Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a háború "forró szakasza" véget érhet, amennyiben Ukrajna NATO-tagságot nyer. Kifejtette, hogy az orosz erők által ellenőrzött területek később "diplomáciai tárgyalások" révén is visszaidézhetők.
Michael McFaul, az Egyesült Államok egykori oroszországi nagykövete úgy véli, hogy Zelenszkij megváltozott kommunikációs stílusa valószínűleg annak a stratégiai célnak a része, hogy összhangba kerüljön Donald Trump megválasztott elnök konfliktus lezárására tett erőfeszítéseivel.
A NATO-tagság ügye továbbra is ködös és megoldatlan kérdés marad. Diplomáciai források arra figyelmeztetnek, hogy a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozás egyelőre elérhetetlen ábrándnak tűnik, mivel a legfontosabb szövetségesek vonakodása és más tagországok ellenérvei jelentős akadályokat jelentenek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is makacsul ragaszkodik maximalista pozíciójához. Júniusban világosan felvázolta a béketárgyalásokhoz szükséges feltételeket, amelyek között szerepel, hogy Ukrajna garantálja Moszkva állandó szuverenitását négy fontos terület – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – felett, valamint a Krím esetében is. Emellett Putyin hangsúlyozta, hogy Ukrajnának végleg le kell mondania a NATO-tagsági ambícióiról.
Zelenszkij a biztonsági garanciák kiemelésével igyekszik orvosolni az Oroszországgal szembeni mélyen gyökerező bizalmatlanságot, valamint azokat az aggályokat, amelyek szerint egy lehetséges tűzszünet után Putyin újra támadást indíthat néhány éven belül.
Az európai szövetségesek új megoldási lehetőségeket vetnek fel, mint például egy békefenntartó erő felállítása, amely iránt Zelenszkij nyitottságot tanúsított. Az ukrán elnök azonban kiemelte, hogy az európai garanciák önállóan nem elegendőek, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok részvétele elengedhetetlen a sikerhez.
