Rejtély a történelem árnyékából: egy házas nő hódította meg Zámbó Jimmy szívét és ágyát.

Fehér Krisztián kifejtette, hogy a 36 millió forintos nyeremény az X-Faktorban nem tette gazdaggá. Szerinte ez az összeg nem olyan hatalmas, mint amilyennek tűnik... - nézd meg a videót!

Sosem rejtette véka alá, hogy imádott szórakoztatni, és az önfeledt szórakozást is nagyra értékelte. Nagy szíve mellett az őszinte véleményeit sem félt megosztani, és ha úgy hozta a helyzet, keresetlen szavakkal védte meg az igazát. Kitűnő hangja és magabiztos fellépése sok hölgy szívét meghódította, így a fiatal Zámbó Jimmy, aki évekig bárokban és éttermekben énekelt, nem volt mentes a női vonzalomtól. Néhány hölgy legalább annyira határozott volt, mint ő maga a színpadon. Jimmy ezekről az emlékekről is őszintén mesélt önéletrajzi könyvében, amely 2000-ben jelent meg az Eps Trade kiadásában. A Bodonyi László által írt "Zámbó Jimmy nem csak dalban mondja el" című műből a héten a Blikk olvasói is ízelítőt kapnak.

"Regina - merem állítani - emlékezett a régi szép időkre, amikor Zámbó Jimmy fénykorát élte. Ezek valóban emlékezetes pillanatok voltak, tele vonzó hölgyekkel. Akkoriban már idősebb voltam, a konzervatóriumot elvégeztem, és minden este számos nő társaságában élvezhettem az éjszakát... Hogyan is lehetne mindezt visszaadni szavakkal?"

Képzeld el, hogy egy olyan pillanatban találod magad, amikor még a legképzettebb, az éjszaka sötétjében otthonosan mozgó zenész is meglepődik. Ilyenkor a világ mintha megállna egy pillanatra, és a váratlanság íze tölti be a levegőt.

"Volt olyan eset például, hogy bejött egy házaspár. Leültek, szolidan elszórakoztak, tetszett az asszony, baromi jó nő volt, néha-néha "véletlenül" arrafelé néztem éneklés közben, de egyszer sem vettem észre, hogy viszonozta volna a tekintetem. Nem zavart különösebben, mert ebből a szempontból közömbös, hogy férfi vagy nő az illető" - magyarázta Zámbó, akinek legnagyobb meglepetésére az asszonyka mégis felfigyelt rá.

A férj ugyanis az este egy pontján a mosdóba indult és a hölgy is azonnal felpattant, ám ő a zongora felé vette az irányt és nem számot rendelni érkezett.

- Jó estét, tisztelt művész úr - szólalt meg egy rendkívül bájos, érzelmekkel teli, zenei hangszínnel.

- Csókolom a kezét, mit parancsol? Lassan szeretné vagy gyorsabban? - kérdeztem kétértelműen, egy kaján mosoly kíséretében, kezemet önkéntelenül is kissé bravúrosabban futtatva a billentyűkön. De még mindig az járt az eszemben, vajon melyik a kedvenc száma?

- Siess, mert sürgős dolgom van. Egyelőre. Meddig tart még a játék ma?

- Miért, olyan sokat szeretne rendelni?

- Igen, amennyit csak lehet. Most fél kettő van, nemsokára hazamegyek a férjemmel, de fél négyre visszajövök. Készen lesz addigra?

- Mire? - kérdeztem zavarodottan, mert úgy éreztem, valami nem stimmel, és nem tudtam, hogy miért.

- Hármat is kitalálhatsz, te kis bolond! - csengett fel a nevetése, mint egy csillogó harangjáték.

Jimmy nem titkolta, hogy a szívében még mindig ott bujkál a rossz érzés. Néha azon tűnődött, vajon elérkezik-e az idő, amikor ő is „férjjé szelidül”, de a gondolat csak egy pillanatra ragadta meg. Bevallotta, hogy sokkal inkább élvezte a vadász szerepét, mintsem hogy nyúlként bújkáljon hasonló helyzetekben.

"Az efféle helyzetek is szolgálnak valami hasznossal - fogalmazott Zámbó Jimmy. - Az ember valóban rengeteg forrásból meríthet inspirációt, ha megjelenik benne az a nem mindennapi gondolat, hogy dalokat kíván írni."