Tíz éve kutatja a Direkt36 a hatalom rejtett összefonódásait és titkait. De vajon mit is jelent a szám 36?

Valójában még hálás is lehetnék Lázár Jánosnak.

Ha 2014-ben nem éri politikai nyomás az Origót a titokzatos utazásaimról szóló cikksorozatom miatt, valószínűleg nem hagytuk volna el a portált annyian - néhányan kényszerből, mások pedig saját döntésük alapján -, és nem kezdtünk volna bele egy saját műhely megalapításába. Így tehát a Direkt36 tényfeltáró központ sem indult volna el tíz évvel ezelőtt, 2015 februárjában.

Ahogy a társam, Sáling Gergő és Weyer Balázs mellett közösen megálmodtuk egy akkori – ma már szinte nosztalgikus módon grandiózusnak tűnő, de teljesen őszinte – crowdfunding kampányvideónk üzenetét, nem egy új, nagyszabású hírportál létrehozása volt a célunk (hiszen a szükséges tőke is hiányzott hozzá), hanem egy kisebb, de annál elkötelezettebb szerkesztőség megalapítása, amely kizárólag a valóban fontos és jelentős ügyek feltárására összpontosít.

Az Origo sorsának megváltozása után világossá vált számunkra, hogy komoly kihívások elé néz a független újságírás. Úgy véltük, hogy ebben az új helyzetben éppen az olyan alapos és erőforrás-igényes nyomozó munka válik a legfontosabbá. Emellett az is nagy hatással volt ránk, hogy ez a típusú újságírás vonzott minket a legjobban. Számomra különösen nagy inspirációt jelentett, hogy nemrégiben egy ösztöndíjprogram keretében kilenc hónapot töltöttem el az Egyesült Államok egyik legnagyobb napilapján, a Washington Post tényfeltáró részlegén, és nagyon szerettem volna minél több tudást kamatoztatni abból, amit ott elsajátítottam.

Ezek közé tartozott az is, hogy a tényfeltáró újságírás teljesen eltérő megközelítést követel meg, mint a napi szintű hírszerkesztés. Ahogy a Post neves tényfeltáró szerkesztője, Jeff Leen, aki tavaly vonult nyugdíjba, egyszer elmagyarázta nekem: míg a legtöbb újságíró az események nyomában jár, és a hírek irányítják a tevékenységüket, addig a tényfeltárók éppen ellenkezőleg cselekszenek; ők azzal a céllal dolgoznak, hogy alakítsák a híreket. Vagyis a tényfeltáró újságírás lényege, hogy felszínre hozza azokat a rejtett ügyeket, amelyek később a hírek középpontjába kerülnek.

A Direkt36 tízéves működése során mindig is arra törekedtünk, hogy egyedi és figyelemfelkeltő tartalmakat hozzunk létre. Engedjék meg, hogy megosszak néhány emlékezetes történetet, amelyek jól tükrözik ezt a filozófiát.

Már a Direkt36 első cikkében is előkerült Tiborcz István, a miniszterelnök veje, a második nyomozásunkban pedig már kifejezetten ő volt a főszereplő. Azt tártuk fel, hogy miként szabták a Tiborcz érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. nevű cégre az ország számos településén a közvilágítási pályázatokat. Később az EU csaláselleni hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított a pályázatok ügyében, és megerősítette számos megállapításunkat.

A Direkt36 egyik kiemelkedő aspektusa, hogy rendszeresen részt veszünk nemzetközi együttműködések keretében megvalósuló tényfeltáró projektekben. Az egyik legismertebb ilyen nyomozásban, a Panama-iratok ügyében dolgoztunk, amely világszerte nagy port kavart. Több mint 11 millió titkos dokumentum került napvilágra egy panamai ügyvédi iroda szivárgásának köszönhetően, amely offshore cégek alapítására specializálódott. Ezek között felfedeztünk számos érdekes magyar vonatkozású ügyet is, köztük olyanokat, amelyek a Fideszhez és az MSZP-hez egyaránt kapcsolódnak.

Éveken át nyomoztunk az után, hogy milyen rejtett bevételekhez jutott állami projektekből Orbán Viktor apja és a miniszterelnök testvérei. Ezen kutatás során követtük az Orbán Győző bányájából kikanyarodó kamionok útját, szembesítettük a miniszterelnököt a feltárt tényekkel, és hozzájutottunk több ezer belső állami iratanyaghoz is.

Az Orbán-bányáról végzett nyomozásunk során számos érdekes és fontos információt gyűjtöttünk össze, amelyek világossá teszik a helyszín jelentőségét és a körülötte zajló eseményeket. A nyomozás célja, hogy feltárja a bányászat körüli jogi és környezeti kérdéseket, valamint a helyi közösségekre gyakorolt hatásokat. Elemzéseink révén a bányával kapcsolatos különféle aspektusokat – a gazdasági előnyöktől kezdve a környezeti kockázatokig – igyekeztünk átfogóan bemutatni, hogy jobban megértsük a helyzet összetettségét. A nyomozás eredményei nemcsak a szakmai közönséget érinthetik, hanem a helyi lakosság életét is jelentősen befolyásolják.

Kevesen mélyedtek el annyira alaposan és sokoldalúan az orosz-magyar kapcsolatok egyre szorosabb összefonódásában, mint a Direkt36. Nem csupán azt tártuk fel, hogy Simicska Lajos, még Orbán szövetségeseként, titkos találkozót folytatott az orosz titkosszolgálat egyik vezetőjével, hanem figyelemmel kísértük a paksi bővítés bonyolult folyamatait is. Részben nekünk köszönhetően vált nyilvánvalóvá, hogy orosz hacker csoportok szinte akadálytalanul tevékenykednek a magyar külügy belső informatikai rendszereiben.

Fennállásunk legkülönlegesebb nyomozása az volt, amikor a Pegasus nevű kémszoftver magyarországi használata után kutattunk egy nemzetközi projekt keretében. Nemcsak azért volt ez rendkívüli, mert soha nem dolgoztunk ennyire érzékeny témán, hanem azért is, mert kiderült, hogy két kollégánk - Panyi Szabolcs és Szabó András - is a megfigyelt újságírók között volt (más újságírók, kormánykritikus üzletemberek és ellenzéki politikusok mellett). A kormány hosszas hallgatás után gyakorlatilag elismerte, hogy megtörténtek ezek a megfigyelések, bár azzal védekeztek, hogy minden szabályosan történt.

A legerősebb történetek sokszor azok, amelyekről igazából mindenki hallott már, de senki nem talált róluk egyértelmű bizonyítékokat. Valami ilyesmi történt a kórházi fertőzésekkel is. Ahogy haladtunk előre ebben a projektben, egyre inkább az derült ki, hogy szinte bárkit kérdezünk az ismeretségi körünkben, mindenkinek van valamilyen személyes története arról, hogyan kapott el ő maga vagy valamely hozzátartozója súlyos fertőzéseket a magyarországi kórházakban. A nyomozásunk arra a lesújtó következtetésre jutott, hogy a magyar kormány és az egészségügyi hatóságok is tisztában vannak a fertőzések súlyos helyzetével, de megoldás helyett inkább arra koncentrálnak, hogy eltitkolják a problémát az emberek elől.

A Direkt36 dokumentumfilmje a kórházi fertőzésekről

A sort még hosszasan lehetne bővíteni. Az elmúlt évtized során számos olyan nyomozás zajlott, amelyre különösen büszkék vagyunk. Kezdve Orbán német kapcsolatrendszerének felfedésével, folytatva a 2022-es ellenzéki kampány kudarcaival, egészen a Fudan egyetem kormányzati döntéseiig, amelyek szintén számos kérdést vetettek fel.

És igen, sokszor megkapjuk azt a kérdést, hogy rendben, ezek érdekes cikkek, de volt-e bármilyen következményük. Erről egyrészt azt gondolom, hogy aki ebben az országban él, az tudja, hogy minél magasabb szintű visszaéléseket tár fel valaki, annál kisebb az esély arra, hogy annak azonnali következménye legyen (alacsonyabb szintű visszaélések gyanúja esetén még erre is van példa, meg kell kérdezni Antall Pétert).

Másfelől teljesen biztos vagyok abban, hogy az általunk feltárt ügyek valóban jelentős hatással bírnak. Ezek az információk beépülnek a közgondolkodás szövetébe, és más szerkesztőségek, influenszerek, rapperek vagy akár humoristák is újra és újra hivatkoznak rájuk. Innentől kezdve ezek az adatok már nem söpörhetők le az asztalról; az emberek életének szerves részévé válnak, és már csak rajtuk múlik, hogyan bánnak velük.

Ja, és ígértem, hogy elárulom, hogy került a 36 a nevünkbe. Ennek banális története van. Az indulás környékén sokat agyaltunk azon, hogy mi legyen az új szervezet neve, és Sáling Gergő bedobta, hogy hívjuk Direktnek. Ez nagyjából tetszett nekem és Weyer Balázsnak is, mert kifejezte azt, hogy mi olyan újságírást szeretnénk művelni, amely néven nevezi a dolgokat, nem fog mellébeszélni vagy sugalmazni. Hamar kiderült azonban, hogy ennek a névnek az internetes domain verziója már le volt foglalva, a tulajdonosa pedig nem reagált a megkeresésünkre (amúgy se lett volna valószínűleg pénzünk arra, hogy megvegyük).

Elkezdett pörögni az agyunk, hogy milyen alternatív megoldásokat találhatnánk, amikor felmerült egy izgalmas ötlet: mi lenne, ha valamilyen számmal egészítenénk ki a koncepciót. Már nem tudom, kinek jutott eszébe, de végül arra a döntésre jutottunk, hogy használjuk Magyarország hívószámát, a 36-ot. Úgy véltük, ez remekül kifejezi, hogy a projektünk célja nem más, mint hogy felfedjük Magyarország rejtett kincseit és titkait a hazai közönség számára.

Ha úgy érzed, hogy a következő évtizedben is folytatnunk kell a hatalom által elhallgatott ügyek napfényre hozását, lépj be támogatóink közé!