Több mint 600 ezer autós kapta meg idén a gigászi számlát: a menekülés lehetősége gyakorlatilag eltűnt, hiszen a felső határ elérte az ötvenvenezer forintot - Pénzcentrum.

A gyorshajtásért kiszabott büntetések száma egy év alatt 20 százalékkal nőtt - tájékoztatta a Pénzcentrumot az ORFK. 2025 első nyolc hónapjában összesen több mint 610 ezer esetben bírságolták meg a száguldozókat. Bár a rendőrség nem vezet részletes statisztikát arról, hogy hol történik a legtöbb gyorshajtás, a korábbi fővárosi adatok alapján a Szentendrei úton, a Váci úton és az Üllői úton különösen sok bírságot szabtak ki a fix traffipaxok. Az ORFK azt is megjegyezte, hogy a sebességmérési helyszínek kiválasztásában jelentős szerepet játszanak a lakosság által tett bejelentések.

Majdnem 20 százalékkal emelkedett a gyorshajtásért kiszabott bírságok száma 2025 első nyolc hónapjában 2024 hasonló időszakához képest - közölte a Pénzcentrum kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság hozzátéve, hogy 2024 január-augusztusban pedig 9,4 százalékkal több gyorshajtási bírság volt, mint 2023 azonos időszakában.

Számszerűen az idei év első nyolc hónapjában 610 200 gyorshajtó kapott büntetést, mialatt tavaly ilyenkor még csak 509 024, 2023 január-augusztusban pedig 465 468 esetet regisztráltak a hatóságok. Ugyanakkor a rendőrség nem vezet helyszínek szerinti adatgyűjtést a sebességtúllépéseket illetően, így arra a kérdésünkre nem tudtak választ adni, hogy hol kapták el a legtöbb száguldozót.

Kérdésünkre, miszerint hány civil járművet használ jelenleg a hatóság az utakon a traffipaxozás során, az ORFK nem osztott meg konkrét adatokat.

A rendőrség flottájában találhatóak rendészeti és civil kialakítású járművek, amelyek mindegyike alkalmas sebességmérések elvégzésére. Ezek a civil járművek különböző szolgálati ágakhoz tartozhatnak, beleértve a rendészeti és bűnügyi egységeket is. Ennek következtében a gyorshajtások visszaszorítása céljából használt járművek pontos száma nem állapítható meg, mivel számos különböző típust alkalmazhatunk a feladat végrehajtásához.

- tájékoztattak bennünket. Emellett arról is információt kaptunk, hogy 2025-re nem növekedett a rendőrség által üzemeltetett állandó sebességmérők telepítési helyszíneinek száma, és a jövőbeni bővítés sem szerepel a terveik között.

Az ilyen állandó telepítésű eszközöket leggyakrabban az önkormányzatok, mint közútkezelők, vásárolják meg és helyezik üzembe. Emellett ők indítják el a VÉDA rendszerhez való kapcsolódás folyamatát is.

- tette hozzá a rendőrség.

Arra is rákérdeztünk, hogy mennyiben játszanak szerepet a sebességmérések helyszíneinek kiválasztásakor a lakossági jelzések. Az ORFK megerősítette, hogy a lakossági bejelentések fontos forrásai a döntéshozatalnak:

A sebességmérések helyszíneit a rendőrség nem véletlenszerűen választja ki. A kiválasztási folyamat mögött alapos elemző munka áll, ahol a közlekedésbiztonság kiemelt szerepet kap, különösen a halálos balesetek megelőzésének érdekében. Minden bejelentést gondosan megvizsgálunk, és ha az adott helyszínen indokolt a sebességmérés, akkor azt integráljuk a mérési pontok listájába.

- bemutatták.

Tehát, ha valaki a lakóhelyén sok gyorshajtóval szembesül, érdemes ezt bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságon.

Ezen túlmenően a rendőrség hosszú ideje részt vesz a "Speedmarathon" néven ismert, egész Európát érintő sebességellenőrzési akcióban. Ennek a programnak az alapelve, hogy a lakosság aktív részvételével jelölik ki a sebességmérési helyszíneket. A rendőrség figyelembe veszi a polgárok javaslatait, és amennyiben indokolt, alkalmazza is azokat a helyszíneket, ahol a lakosság szerint szükséges az ellenőrzés.

Ahogy már említettük, a gyorshajtás miatt kiszabott büntetésekből származó tartozások közel 12 milliárd forintot tesznek ki, amelyet a tavalyi és az azt megelőző évben nem fizettek be a sofőrök. A statisztikák szerint összesen 266 ezer autós mulasztott a tartozás rendezésével 2023 és 2024 folyamán. A kiszabott büntetések összegének összességében pedig több mint 64 milliárd forintot kellett volna összegyűjteni.

Kiderült, hogy a megbírságolt autósok sokszor ügyeskednek: előfordul, hogy egy 30 ezer forintos büntetésből csupán 25 ezret kötnek le, mivel a fennmaradó 5 ezer forint már kismértékű bírságnak számít, és így az elévül. Emellett olyan autók is gyakran feltűnnek a gyorshajtók között, amelyek "dobós" cégek nevére vannak regisztrálva – így a büntetés behajtása szinte lehetetlen feladat.

A büntetési tételeket egyébként két évvel ezelőtt emelték meg: 2023 szeptember elsejéig 30 ezer forintba került egy közigazgatási eljárás végén, ha valaki 50 helyett 65 km/órával ment, vagyis csak a legkisebb büntethető mértékben lépte túl a sebességhatárt, ősztől viszont a kormány 30 százalékot emelt a gyorshajtási bírságokon, immár 50 ezer forint a "belépő" a gyorshajtók közé, a felső határ pedig immár 468 000 forint - ezt akkor szabják ki, ha valaki például a megengedett 50 helyett 125 kilométer per óra feletti sebességgel mérnek be. A pontos büntetési tételek:

Az év elején derült ki, hogy három hónap alatt majdnem 120 ezer gyorshajtót kaptak el a fix traffipaxok Budapesten. A rendőrség akkor azt mondta, a fővárosban a gyorshajtások száma a sebességmérés hatására jelentősen csökkent, és a forgalom átlagsebessége is visszaesett.

A legmagasabb kiszabott bírság 468 ezer forint volt, amit egy autós kapott, aki az Üllői úton, ahol a sebességkorlátozás 50 km/órára volt beállítva, 158 km/órás sebességgel száguldott. A legextrémebb gyorshajtások különböző helyszíneken történtek: például a Szentendrei úton, ahol egy autós 147 km/h-val haladt egy 50 km/órás zónában, a Váci úton 134 km/h-val, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton 135 km/h-val, valamint a 6-os főút XXII. kerületi szakaszán, ahol valaki 60 km/h helyett 153 km/h-val közlekedett.

Az akkori tájékoztatás alapján a következő állandó sebességmérők bizonyultak a leghatékonyabbnak a gyorshajtók kiszűrésében: