A kokainháború lángjai egyre inkább átterjednek Európára, és a kérdés már nem csupán a kontinens nyugati részein merül fel. Magyarország is a drogáradat célkeresztjébe kerülhet, ahogy a bűnszervezetek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a régióra. A helyzet

A marseille-i kikötőben éles kontraszt bontakozik ki a globalizált kereskedelem és a szervezett bűnözés határvonalán. A latin-amerikai drogkartellek, miután az amerikai piacon telítődtek, az európai piacra irányították felesleges kokainkészleteiket. Ennek következményeként Franciaországban a lefoglalások száma drámai módon megugrott: 2023-ról 2024-re az elkobzott kokain mennyisége 23 tonnáról 53,5 tonnára emelkedett.

Bár a kereskedelmi hajók 80%-a legális árut fuvaroz, a drogkereskedelem jelentős része éppen ezekben a hajókban rejtőzik. A kábítószerek gyakran banánokkal teli szállítmányokba, hajóalkatrészek közé vagy a konténerek ajtaja mögötti rejtekhelyekre kerülnek. A francia vámhatóság adatai szerint a csempészés esetek több mint 68%-ában belső személyek is közreműködnek.

A kikötők hatalmas forgalma miatt lehetetlen a teljes körű ellenőrzés. Marseille-Fos kikötőjén évente 1,45 millió konténer halad át, napi 4000 egység. A vámhivatalok mindössze a szállítmányok 3 százalékát vizsgálják meg, 95 százalék pedig öt percen belül szabad utat kap.

A kartellek két fő módszert alkalmaznak: a "rip-on" technikánál a konténer plombáját feltörve helyezik be a drogot, míg a "drop-off" során mozgó hajókra csempészik fel csomagjaikat, majd a cél előtt tengerbe dobják azokat. Az ecuadori Guayaquil kikötőjéből induló hajók különösen sebezhetők a lassú, mocsaras útszakasz miatt.

A kikötői munkások egyre inkább a maffia figyelmének kereszttüzébe kerülnek. Le Havre-ban 2020-ban egy dokkmunkást brutálisan megöltek, míg Marseille-ben egy darukezelő családját túszul ejtették. A jelentős hajózási vállalatok már biztonsági intézkedéseket hoztak, például a német Hapag-Lloyd megtiltotta alkalmazottainak, hogy a cég logóját viseljék nyilvános helyeken, ezzel próbálva minimalizálni a kockázatokat.

A vámhatóságok folyamatosan fejlesztik technológiai eszközeiket, és mesterséges intelligencia segítségével végzik a kockázatelemzést, hogy lépést tudjanak tartani a folyamatosan változó kihívásokkal. A mobil szkennerek rendkívül hatékonyak, hiszen csupán néhány perc alatt képesek átvizsgálni egy konténert, azonban a teljes rakomány átvizsgálása akár több napot is igénybe vehet. A jelentős fogások többsége gyakran információs tippek alapján történik, mint például 2024 júliusában Marseille-ben, ahol 180 konténerből kettőben összesen 138 kilogramm kokaint fedeztek fel.

A hatóságok szerint a küzdelem hosszú távon csak a hajózási társaságokkal való szoros együttműködéssel lehet eredményes. A cél nem a teljes felszámolás, hanem hogy Európa kikötői ne váljanak a kábítószer-kereskedelem gyenge láncszemévé. A tengerentúlról érkező "fehér cunami" megállítása ma már nemcsak bűnügyi, hanem gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés is.