A vidék védelmét szolgáló törvény: az Alkotmányban elismerve, de egyben meghatároznák a szabad mozgás és letelepedés határait.

Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében úgy fogalmazott, hogy várhatóan nagy vitát fog generálni az a törvénytervezet, amely a falvak és kisvárosok "önvédelmi jogát" határozza majd meg. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium az Index kérdésére közölte: a törvényjavaslat végleges tartalma még formálódik, várhatóan márciusban kerül az Országgyűlés elé.

"A településeknek minden eszköz rendelkezésükre állt eddig is, hogy megvédhessék arculatukat és hagyományaikat. Ezt nem a betelepülőktől kell félteni, hanem a meglévő infrastruktúra, iskola, posta, boltok, orvos szolgáltatások leépülésétől, ellehetetlenülésétől" - nyilatkozta az Indexnek Máté Gábor, aki 18 évig volt Pusztaszer polgármestere. Tavaly úgy döntött, hogy 65 évesen már nem indul az 1300 fős település polgármesteri tisztségéért, de támogatja utódját.

Évtizedeken át kutattuk, miként tehetnénk még vonzóbbá településeinket. Magam is betelepült emberként tapasztalom, milyen fontos a közösségek fejlődése. A pedagógushiányra adott válaszaink eredményeként születtek meg új lehetőségek és kezdeményezések.

Máté Bence édesapja, Máté Gábor, a nemzetközileg elismert természetfotós szülője, aki Paksról költözött Csongrád-Csanád vármegyébe, így fogalmazott: "Nem hiszem, hogy Pusztaszer rosszul járt volna velünk és más betelepülőkkel. A helyi közösség gyorsan befogadja az új lakókat, amennyiben azok nem tanúsítanak közösségellenes magatartást. Az újonnan érkezők által okozott problémák száma nem haladja meg az 'őslakosok' által okozottakat - persze, ha egyáltalán értelmezhető ez a kifejezés."

Az ex-polgármester véleménye szerint a vidéki élet nem feltétlenül olcsóbb, mint a városi környezet. Sőt, a falusiak gyakran kénytelenek többet utazni, ráadásul az elérhető szolgáltatások és az infrastruktúra színvonala is gyakran alacsonyabb.

Jelenleg Pusztaszeren nem található eladó lakóingatlan, csupán üres építési telkek érhetők el - hívta fel a figyelmet a korábbi településvezető. Ő úgy véli, hogy ha a még aktív mezőgazdasági termelők nem részesülnek állami támogatásban, könnyen ellehetetlenülhetnek.

Egy jól működő betelepülő vállalatnak megfelelő infrastruktúra, szakképzett munkaerő kell. A szárítóüzemünkben jelenleg 12 Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik, akik a faluban is laknak

- Máté Gábor színes képet festett a falusi élet mindennapjairól.

A települések társadalmi és gazdasági integritásának, helyi értékrendjének, valamint hagyományainak megőrzése áll a törvénytervezet középpontjában. A Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium válaszában hangsúlyozta, hogy erős Magyarország csak erős vidékre építkezve valósulhat meg. Ennek érdekében elengedhetetlen a települések értékalapú megerősítése, továbbá a térségi együttműködésre fókuszáló területfejlesztési megközelítések, mint például a Versenyképes Járások Programja. E két kezdeményezés összefonódva hozzájárulhat a területi különbségek csökkentéséhez.

Magyarországon a Statisztikai Hivatal adatai szerint a 3100 önkormányzatból körülbelül 2000-nek a népessége csökken, a maradék 1000-1100 önkormányzaté nő. "Ez a koncepció azoknak az önkormányzatoknak kíván segítséget adni, amelyek nem örülnek annak, hogy nő a népességük" - fogalmazott a minisztérium. Például

Ahogy a budapesti agglomeráció folyamatosan bővül, a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése és a vasúti közlekedés modernizálása is előrehalad. Már a Balaton és a Velencei-tó környékén is találkozhatunk olyan településekkel, ahol a beköltözők száma annyira megnövekedett, hogy a helyiek úgy vélik, lassan elérkezett az a pont, amikor a növekedés már nem fenntartható.

A szakmai tárca álláspontja szerint az adott településen túlságosan nagy a népsűrűség, ám a helyi hatóságok nem rendelkeznek megfelelő jogi eszközökkel ahhoz, hogy hatékonyan szabályozzák a telepesedést és a település fejlődését.

A minisztériumi nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az alaptörvényben való szabályozás elengedhetetlen, mivel a szabad mozgás és letelepedés jogai ugyanolyan fontosak, mint a gyülekezési, egyesülési vagy szólásszabadság. Kiemelték, hogy bár az Alaptörvény elismeri ezeket a jogokat, a sarkalatos törvények keretein belül kell meghatározni a korlátaikat. E korlátozásoknak a legmagasabb jogi szinten kell érvényesülniük.

Ez azt jelenti, hogy senkit sem szabad hátrányos megkülönböztetésben részesíteni az etnikai hovatartozás, vallás, nem vagy felekezeti identitás alapján.

A helyi önazonosság megőrzésére irányuló tervezet célja, hogy a jelenlegi helyzetnél hatékonyabb jogi védelmet nyújtson az ingatlanszerzés lehetőségeitől kezdve a településrendezési szabályokig. A szakminisztérium hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat alkalmazása csupán lehetőség, nem pedig kötelező feladat. A települések vezetői és közgyűlései önállóan dönthetnek arról, hogy az adott helyzetük alapján szükség van-e erre az eszközre, vagy éppen ellenkezőleg, más irányba kívánják elmozdítani közösségüket. Mivel a helyi körülmények sokszor eltérőek, csak a helyi döntéshozók tudják felmérni, mi lenne a legjobb lépés a településük számára.

A törvényjavaslat végső verziója még kidolgozás alatt áll, és várakozások szerint márciusban fog a parlament elé kerülni.