Trump célja, hogy Ukrajna helyzetével kapcsolatban nyomást gyakoroljon mind Oroszországra, mind pedig Európára.

Az Egyesült Államok elhatározta, hogy fokozott nyomást gyakorol Oroszországra az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében – nyilatkozta pénteken JD Vance amerikai alelnök, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozójára készült. Milyen stratégiákkal készül a Trump-kormányzat Európa felé?

Donald Trump alelnöke, J. D. Vance, üzent az európai államoknak, amelyek aggódnak amiatt, hogy esetleg kimaradnak a béketárgyalásokból. Kifejtette: "Európának természetesen részt kell vennie az asztalnál." Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kontinensnek aktívabb szerepet kell vállalnia saját védelme érdekében - számolt be róla az AFP.

"Az elnök nem fog blindfolded módjára eljárni a folyamat során" - nyilatkozta Vance a Wall Street Journal számára Trumpra utalva. "Minden lehetőség nyitva áll előttünk, érdemes lenne megállapodást kötni."

Az alelnök kijelentette, hogy Washington katonai eszközökkel is képes nyomást gyakorolni Moszkvára, és hangsúlyozta Ukrajna szuverenitásának támogatását.

A müncheni biztonsági konferencián megejtett találkozója előtt Zelenszkij hangsúlyozta, hogy nyitott a közvetlen tárgyalásokra Oroszországgal, amennyiben előbb az Egyesült Államokkal és Európával egységes álláspontot sikerül kialakítaniuk.

"Készen állunk bármilyen tárgyalásra az Egyesült Államokkal és szövetségeseinkkel" - nyilatkozta az ukrán elnök. "Amennyiben világos válaszokat kapunk a felvetett kérdéseinkre, és közösen felismerjük Putyin fenyegetését, akkor egységesen és felkészülten várjuk a párbeszédet az orosz féllel."

Miközben Trump alelnöke, J. D. Vance a tárgyalások fontosságát emelte ki, Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere újra figyelmeztette Európát, hogy fokozottabb lépéseket kell tennie saját védelme és Ukrajna biztonsága érdekében.

"Ezért olyan határozott az üzenetünk európai szövetségeseink felé" - mondta Hegseth Varsóban. "Most kell befektetni a védelembe, mert nem lehet biztosra venni, hogy Amerika jelenléte örökké tart."

A miniszter hangsúlyozta, hogy "nem szükséges bízni" Putyinban ahhoz, hogy Oroszországgal tárgyalások induljanak. Ez a megjegyzés mindössze két nappal azután született, hogy Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztetett Putyinnal, és megerősítették egy közelgő találkozó tervét.

A müncheni konferencia résztvevői aggasztóan figyelték a kialakuló eseményeket, különösen a tervezett Trump-Putyin találkozó kapcsán. Sokan attól tartanak, hogy Washington és Moszkva egy olyan békemegállapodás irányába halad, amely kedvezőtlen következményekkel járhat Ukrajna számára. Néhány vélemény szerint Kijev kénytelen lehet területi engedményeket tenni Oroszország javára, és háttérbe szoríthatja a NATO-tagság lehetőségét.

Az Egyesült Államok Trump alatt álló kormányzata erős nyomást gyakorol európai NATO-szövetségeseire, hogy emeljék meg katonai költségvetésüket, akár a GDP 5%-ára is. E fejlemények hatására sokan úgy vélték, hogy Vance bejelenti az amerikai csapatok részleges visszavonását az öreg kontinensről.

Christoph Heusgen, a müncheni biztonsági konferencia vezetője német rádióknak azt nyilatkozta pénteken: "Azt gyanítom, hogy ma az amerikai alelnök bejelenti, hogy az amerikai csapatok jelentős részét kivonják Európából."

Németország védelmi minisztere, Boris Pistorius, figyelmeztetett a helyzet komolyságára, hangsúlyozva, hogy Európa nem képes egyik napról a másikra pótolni az amerikai katonai jelenlétet. Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy egy fokozatos és hosszú távú kivonási stratégiát dolgozzanak ki, amely biztosítja a kontinens védelmét a jövőben.

Zelenszkij Münchenben európai vezetőkkel is találkozott, hogy ismét hangsúlyozza követelését egy "méltányos békére", közel három évvel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború során az orosz csapatok az ország területének körülbelül egyötödét foglalták el.

Vance beszédében azt mondta, hogy még korai lenne megmondani, Ukrajna mekkora területet tarthat meg a háború végén, vagy hogy milyen biztonsági garanciákat kaphat az Egyesült Államoktól és nyugati szövetségeseitől.

"Számos lehetőség van az asztalon, de számunkra az a legfontosabb, hogy Ukrajna megőrizze függetlenségét" - mondta az amerikai alelnök.

Zelenszkij csütörtökön ismét figyelmeztette a világ vezetőit: "Ne higgyenek Putyin békére való hajlandóságának."

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szintén kijelentette: "Semmilyen, a hátunk mögött kötött megállapodás nem fog működni. Az engedékenység (Moszkvával szemben) soha nem vezet jóra."

A müncheni konferencia résztvevői - köztük diplomaták, katonai vezetők és politikusok - attól tartanak, hogy a transzatlanti szövetség mélyülő megosztottsága nemcsak Ukrajnát, hanem a második világháború utáni nemzetközi rendet is veszélyeztetheti.

A politikai tárgyalások kereszttüzében, pénteken Zelenszkij bejelentette, hogy egy orosz dróncsapás célba találta a csernobili atomerőmű egyik sugárzásvédelmi struktúráját. Azt is megjegyezte, hogy a sugárzási szint továbbra is a megszokott normák között mozog.

Az ukrán légierő bejelentette, hogy Oroszország az éjszaka során összesen 133 drónt indított Ukrajna különböző pontjai ellen. A támadások főként az északi területekre összpontosultak, ahol a hírhedt csernobili erőmű is elhelyezkedik.

Zelenszkij a támadásra válaszul kijelentette: "Ez is világosan mutatja, hogy Putyin nem békeegyeztetésekre törekszik, hanem továbbra is szeretné félrevezetni a nemzetközi közösséget."