Trump újabb vámok bevezetésével kívánja megtorolni az amerikai digitális szolgáltatók sérelmeit.

Korábban sem tudtak dűlőre jutni, most azonban drámai jelenetek közepette igyekeznek visszaszerezni a külföldön már kifizetett digitális szolgáltatási adókat.

Az amerikai elnök pénteken utasítást adott a vizsgálatok újraindítására, amelyek célja, hogy újabb vámokat vezessenek be azon országok importjára, amelyek digitális szolgáltatási adót (DST) alkalmaznak az amerikai nagyvállalatokkal szemben. A Fehér Ház egy névtelen tisztviselője a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy Donald Trump olyan ellenlépések kidolgozását rendelte el, amelyek között új tarifák, pénzbírságok és egyéb intézkedések szerepelnek, mindezek célja pedig a digitális szolgáltatási adók, illetve az azokkal kapcsolatos gyakorlatok és politikák elleni fellépés.

A hírügynökségnek nyilatkozó tisztviselő szerint Trump elnök "nem fogja megengedni, hogy külföldi kormányok sápolják az amerikai adóalapot". Ebben a szellemben élesztenék fel azokat a DTS vonatkozású vizsgálatokat is, amelyeket még Trump első elnöki ciklusa alatt indítottak, saját meghatározásuk alapján "az egyesült államokbeli vállalatok diszkriminációja" kapcsán. A domináns techvállalatokat, így a Google-t, a Metát, az Apple-t vagy az Amazont célzó digitális szolgáltatási adók egyébként nem ritkák, és nem is csak a Trump-kormányzatnak szúrták a szemét.

A Reuters hírére hivatkozva elmondható, hogy napjainkra számos ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Törökország, India és Kanada, adókat vezetett be a digitális szolgáltatók által náluk generált bevételekre. Az előző Trump-adminisztráció ezt a lépést tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tartotta, és válaszul vámokat alkalmazott bizonyos importtermékekre. A régi-új elnök az újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy borzalmas, ami a digitális szektorban történik az amerikaiakkal más országokban.

Kellemes érzés, hogy egyáltalán hivatkoznak valamilyen forrásra.

Trump a múlt héten már jelezte, hogy külön adókat kíván bevezetni a Kanadából és Franciaországból érkező árukra. Ennek hátterében az áll, hogy a korábbi kormányzati statisztikák szerint mindkét ország évente több mint 500 millió dollárt profitált a DTS-ből, míg globálisan a cégek összesen több mint 2 milliárd dollár bevételt generáltak. A hírügynökség által említett memó azt is magában foglalja, hogy felül kell vizsgálni, vajon az Európai Unióban vagy Nagy-Britanniában ösztönzik-e az amerikai cégeket olyan termékek és technológiák fejlesztésére, amelyek veszélyeztetik a szólásszabadságot vagy elősegítik a cenzúra terjedését.

Ez lényegében azt jelenti, hogy az EU digitális piacokról és digitális szolgáltatásokról szóló törvényei alapján bármilyen intézkedéshez találnak majd hivatkozási alapot, ahogyan az Egyesült Államokban működő vállalatokat kezelik. A Reuters újdonsült információi szerint legutóbb a Google került a figyelem középpontjába, mivel vádolják az uniós nagyvállalatokra vonatkozó szabályok megszegésével. A probléma gyökere abban rejlik, hogy a cég keresőrendszerének javasolt módosításai nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy az EU trösztellenes hatósága elégedett legyen.

Érdemes megjegyezni, hogy az első Trump-adminisztráció vizsgálatait követően Joe Biden elnöksége alatt is 25 százalékos vámot jelentettek be hat országból származó több mint 2 milliárd dollár értékű importra, de ezeket az intézkedéseket azonnal fel is függesztették, hogy folytatódhassanak a nemzetközi adómegállapodásról szóló tárgyalások. Ezek vezettek el a 15 százalékos globális társasági minimumadóhoz, amit azonban az Egyesült Államok Kongresszusa soha nem ratifikált, a digitális adók alternatíváját pedig azóta sem sikerült megteremteni.