Ötven éves orosz hajók okoztak környezeti katasztrófát | 24.hu Az ötven éves orosz hajók környezeti válságot idéztek elő, amely aggasztó hatásokat gyakorol a régió ökoszisztémájára. A régi flották által kibocsátott szennyező anyagok és a hibásan kezelt h
December 15-én a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határán található Kercsi-szorosnál két orosz teherhajó balesetet szenvedett el a szélsőséges időjárás következtében. A Volgonyefty-212 tanker szinte kettétört az extrém hullámzás következtében, míg a Volgonyeft-239, miután elsodródott, zátonyra futott. A Volgonyefty-212 11 fős legénysége szerencsére megmenekült, de a másik hajónál, a Volgonyeft-239-nél, a 13 fős személyzetből egy ember sajnos életét vesztette.
A két hajó fedélzetén az előzetes információk szerint összesen mintegy 9200 tonna kőolajszármazék utazott, a hatóságok és természetvédelmi csoportok azonnal felhívták a figyelmet a súlyos szennyezésre.
December 17-én egy újabb tanker, a Volgoneft-109, vészjelzést adott ki a fedélzetén észlelt szivárgás következtében.
A megszállt Krímet Oroszországtól elválasztó Kercsi-szoros stratégiailag kiemelt fontosságú, a helyi, globális jelentőségű hajózási útvonal átjárást biztosít az Azovi-tenger és a Fekete-tenger között. Nem véletlen, hogy a 2014 óta zajló, 2022-ben az ukrajnai invázióval kicsúcsosodó orosz-ukrán konfliktus kiemelt területéről van szó.
A katasztrófát követően a szennyezés mértékének meghatározása nem volt könnyű feladat, de két héttel a hajótörések után már egyértelműbbé vált a helyzet. Oroszország állítása szerint a szivárgás jelentősen enyhébb, mint ahogy azt kezdetben gondolták, ám az olaj továbbra is terjed a térségben, tovább súlyosbítva a Fekete-tenger ökológiai válságát. Az esemény rámutat arra is, hogy az elavult orosz tankerflotta komoly környezeti kockázatokkal jár, amelyekkel sürgősen foglalkozni kell.
A balesetek következményeként a Greenpeace figyelmeztetett arra, hogy körülbelül 3000 tonna mazut típusú nehézolaj kerülhetett a tengerbe. A közösségi média platformjain számos videó látott napvilágot, amelyek az olajfoltokat és a bennük csapdába esett madarakat mutatják be. A katasztrófa következtében a szennyezés 60 kilométeres sávban terjedt el, a megszálló oroszok által felhúzott krími hídtól egészen Anapáig, a népszerű orosz üdülőhelyig. Több településen rendkívüli állapotot hirdettek ki a helyzet súlyossága miatt.
Natalia Gozak, a Greenpeace ukrajnai képviseletének vezetője úgy nyilatkozott, hogy a baleset során két, ötven évnél idősebb tartályhajó volt jelen.
A baleset valójában egy sokkal súlyosabb problémára hívja fel a figyelmet: az orosz árnyékflották tevékenységére.
"Oroszország ezt az elavult tartályhajókból álló flottát használja a nyersolaj exportjára és az ukrajnai háború finanszírozására" - mondta a szakember, hozzátéve, az érintett tankereket fel kellene venni az Európai Unió szankciós listájára.
A Greenpeace németországi ága nemrégiben nyilvánosságra hozta jelentését, amelyben az árnyékflotta 192 legveszélyesebb tankerét sorolta fel. Ezek a hajók közös jellemzője, hogy elavult technológiával rendelkeznek, és nem rendelkeznek megfelelő biztosítással. Néhány közülük a múltban már hírverést kapott műszaki problémái, valamint a kockázatos nyersolaj-átemelési módszerei miatt, amelyek hajóról hajóra történtek. A környezetvédelmi szervezet korábban GPS-alapú bójákat használt annak vizsgálatára, hogy milyen következményekkel járhattak a német parti vizek közelében bekövetkezett balesetek, amelyek az orosz árnyékflottához köthetők.
A mostani olajkatasztrófa nem az első, amely a Kercsi-szorosban történt egy Volgoneft típusú hajóval összefüggésben. Az 1960-as és 1990-es évek között épített folyami és tengeri tankerek különféle olajtermékek, mint például benzin, kerozin, fűtőolaj és dízel szállítására szolgálnak. Ezek a hajók leginkább a Volga, a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti vízi utakon közlekednek.
