Az ukrajnai konfliktus kapcsán Orbán Viktor kifejezte, hogy Magyarország üdvözli az amerikai és orosz vezetők között zajló tárgyalásokat. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a diplomáciai erőfeszítések kulcsszerepet játszanak a béke helyreállításában és a

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten kifejezte Magyarország üdvözletét az ukrajnai háború kapcsán elindult amerikai-orosz tárgyalásokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy hazánk érdekeltsége a sikeres megoldásban rejlik, mivel véleménye szerint a konfliktus folytatása nemcsak téves, hanem rendkívül veszélyes is. E szavakat Hrisztijan Mickoszkival, Észak-Macedónia miniszterelnökével folytatott megbeszélése után mondta el.

A magyar miniszterelnök a legutóbbi sajtótájékoztatón kifejtette: "Már három éve vagyunk kénytelenek együtt élni a háború fenyegetésével, és jelenleg talán a legfényesebb reményeink élnek arra, hogy a konfliktus helyébe végre a béke léphet."

Elmondta,

A háború folytatása szerintünk rossz, veszélyes és hiba - mondta Orbán Viktor, jelezve, csütörtökön erről tárgyalnak majd Brüsszelben.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a megbeszélés során kiemelt figyelmet kapott a migrációs helyzet. Magyarország köszönetét fejezte ki Észak-Macedóniának, amiért határozottan védi saját határait, ezzel hozzájárulva Magyarország biztonságához is. "Minél szigorúbban őrzik a saját határaikat, annál kevesebb migráns próbálkozik Magyarország déli határainak átlépésével" – fogalmazott.

Magyarország hivatalosan bejelentette, hogy nem támogatja az Európai Unió migrációs paktumát, és hangsúlyozta, hogy soha nem fogja azt elfogadni. Ennek következményeként büntetést kell vállalnia, amelyet "az európai barátság szellemében" kell megfizetnie.

- mondta.

Orbán Viktor kiemelte, Magyarország azért is támogatja Észak-Macedónia uniós tagságát, mert az Európai Uniónak javítania kell a versenyképességén. Úgy fogalmazott: nem lát semmilyen képességet ma az unióban a versenyképesség javítására, csak a bővítést. Aláhúzta, eddig minden bővítés versenyképesség-javulást hozott az uniónak, beleértve a magyarországi csatlakozást is.

Beszámolt arról, hogy a közös kormányülés keretében alaposan áttekintették a két ország közötti kapcsolatokat is. A kereskedelmi forgalom folyamatos növekedést mutat: 2010 óta, amióta Magyarországon nemzeti kormány működik, a forgalom mértéke hétszeresére emelkedett.

A magyar miniszterelnök kifejtette, hogy véleményük szerint Észak-Macedónia és Magyarország egyazon gazdasági térség részei, amelybe Szerbia is beletartozik. Hangsúlyozta, hogy ezt a régiót lehetőség van integrálni egy harmonikus, koherens gazdasági egységgé, amely jelentős együttműködési potenciált rejt magában. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy míg Magyarország az Európai Unió tagja, addig Észak-Macedónia kívül helyezkedik el, ami megnehezíti a térség egységes gazdasági erővé formálását.

- hangsúlyozta.

Ez magában foglalja a két ország gazdasági struktúrájának összekapcsolódását is - tájékoztatott, hozzátéve, hogy a jövőbeni terveik között szerepel egy kormányközi gazdasági megállapodás kialakítása is.

Hangsúlyozta, hogy a két állam mellett a magántőke és a magángazdaság szerepvállalása is elengedhetetlen. Ennek érdekében ösztönzik mindkét ország vállalkozásait, hogy aktívan kapcsolódjanak be egymás gazdasági életébe a lehető legszélesebb körben.

Hozzátette, hogy a nyugati világ helyzetének elemzése is fontos része volt a megbeszélésnek, amelyhez mindketten hozzátartoznak. Orbán Viktor kifejtette, hogy észlelik a transzatlanti feszültséget, amely az utóbbi napokban a külvilág számára is egyértelművé vált. Ezen a transzatlanti feszültségen túlmenően hangsúlyozta, hogy a jövőben még szorosabb együttműködésre van szükség a két kormány között.

Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, szerdán Párizsban tárgyal a francia elnökkel, csütörtökön pedig Brüsszelben a miniszterelnöki csúcson vesz részt.

Kiemelte, ami eddig elfedhető, áthidalható volt kommunikációval, az most már nem hidalható át. Világosan kirajzolódik egy stratégiai különbség, amit az amerikai elnökválasztás tett eltakarhatatlanná: van, aki békét akar és van, aki háborút.

Hozzáfűzte, hogy míg a Vatikán mellett csupán a magyarok és a szlovákok fejezték ki béke iránti vágyukat, addig a közöttük lévő eltérés, ha volt is, nem tekinthető jelentősnek.

Most, hogy Amerika is a béke oldalára állt, azóta a háború és a béke álláspontja közötti különbséget nem lehet áthidalni.

- emelte ki.

Kiemelte, hogy a csütörtöki miniszterelnöki csúcs nem csupán a háborús helyzet és a transzatlanti feszültségek körüli diskurzusra fókuszál, hanem új irányokat is kijelöl: Európának tisztában kell lennie azzal, hogy mit tehet és mit szeretne tenni saját katonai biztonságának megerősítése érdekében, függetlenül az orosz-ukrán konfliktus alakulásától.

Ez a napirendi pont nem csupán taktikai, hanem valóban stratégiai jellegű lesz. Orbán Viktor elmondása szerint ennek a témának számos aspektusa van, beleértve a pénzügyi, technológiai, kereskedelmi, hadseregfejlesztési és szakmai dimenziókat is. A miniszterelnök jelezte, hogy itt nagyobb lehetőséget lát a jövőbeni együttműködés megteremtésére, mint a béke vagy éppen a háború kérdéskörében.

Elmondta azt is, hogy az amerikai-magyar vezetői megbeszélések és találkozók immár "a normális élet részének" tekinthetők, hiszen az Egyesült Államok és Magyarország ugyanazt a civilizációs harcot folytatja a Nyugat megmentése érdekében.