A vörös október mocsaraiban rejtőző rákok nyomába eredve izgalmas kalandra invitál a természet. A hűvös őszi levegőben, miközben a fák lombjai színesre váltanak, a vízparton figyelmesen kutatva felfedezhetjük ezeket a különleges élőlényeket. A mocsárrákok
Az idegenhonos fajok, különösen az inváziós állat- és növénycsoportok, egyre súlyosabb kihívást jelentenek a globális ökoszisztémák számára. Magyarország esetében például a hazai tízlábú rákfajok számához képest több mint harminc idegenhonos faj van jelen. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói, együttműködve nemzetközi és belföldi szakemberekkel, valamint egyetemi hallgatókkal, alaposan tanulmányozzák a tízlábú rákok helyzetét és ökológiai hatásait a Kárpát-medencében, kiemelten figyelve a vörös mocsárrákra.
Közép-Európában, így Magyarország területén is egyre nehezebb olyan természetes élőhelyet találni, amely mentes az idegenhonos fajoktól. Ennek következményeként számos problémával kell szembenéznünk, hiszen az őshonos fajok kiszorítása mellett ezek a nem helyi fajok jelentős változásokat idézhetnek elő a környezetünkben. A hatások széles spektrumot ölelnek fel, beleértve a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, valamint a természet- és környezetvédelem területén jelentkező károkat, sőt, a hal- és vízgazdálkodásra is kiterjedő problémákat okozhatnak.
A tízlábú rákok világában napjainkra számos idegen faj honosodott meg hazánk vizeiben, sok esetben sikeresen. Magyarország területén mindössze három őshonos faj található: a folyami rák, a kecskerák és a kövi rák. Sajnos, e három faj populációja drámaian csökkent az idők során, így mindannyian veszélyeztetett státuszba kerültek, és törvény védi őket a kihalástól. Ezen őshonos tízlábú rákok mellett azonban a kutatók több mint harminc idegenhonos fajt is azonosítottak a magyar vizekben, amivel sajnos a világ élvonalába tartozunk.
Az ÖK szakértői hazai és nemzetközi kutatókkal, valamint egyetemi hallgatókkal együttműködve mélyrehatóan tanulmányozzák a Kárpát-medencében élő tízlábú rákfajokat, kiemelt figyelmet fordítva a vörös mocsárrákra. A kutatás célja nem csupán a faj elterjedésének pontos feltérképezése, hanem annak hatásainak feltárása és a meglévő populációk számára a leghatékonyabb gyérítési eljárások kidolgozása is.
A vörös mocsárrák főként a lassúfolyású és állóvizeket, mocsarakat kedveli, de nagyon jól érzi magát az időszakosan kiszáradó vízelvezető árkokban, csatornákban is. Azaz nem csak a természetes élőhelyeken, de urbanizált környezetben is otthonosan mozog. A 2015 óta tartó kutatások igazolták a faj tömeges előfordulását számos fővárosi, a Duna hazai középső vízrendszeréhez tartozó befolyókban, mellékágakban. Emellett sikerült megtalálni Demjén, Gyula, Miskolctapolca, valamint 2024 őszén a Péti-Séd vízrendszerében, valamint a Balatonban, majd 2024 telén a Velencei-tóban és egy befolyójában. A faj territoriális és agresszív. Nemcsak az őshonos, hanem más idegenhonos rákfajok táplálék-konkurense, valamint kisebb testű állatfajok - szitakötők, rákok, halak, kétéltűek - egyedeinek elfogyasztásával közvetlenül károsítja a meghódított élőhelyek eredeti élővilágát. A hínárnövényzet elfogyasztásával pedig algavirágzásokat okoz, hozzájárulva a vízminőség gyors romlásához, mondták a kutatók.
A kutatóknak sikerült igazolniuk, hogy a vörös mocsárrák Budapesten és térségében található állományai aktívan terjesztik a rákpestist. Azonban nemcsak ezzel, hanem az általa hordozott egyéb kórokozókkal is megtizedelik - az őshonos tízlábú rákfajok mellett - mind a hal-, mind a kétéltű állományokat is. A legújabb kutatási eredmények alapján pedig halakra és kétéltűekre veszélyes patogéneket is sikerült kimutatni vörös mocsárrák egyedekben. Mivel kiváló aljzatfúró, ezért az árvízvédelmi töltések, dísztavak szigeteléseit, a zárt felszíni és felszín alatti csatornahálózatokat, egyéb közműveket is képes gyengíteni, ezzel nagy gazdasági károkat tud okozni.
"A vörös mocsárrák, amikor megjelenik, nem válogat: sem a természetes élőhelyeket, sem az ember által létrehozott környezetet nem kíméli. Ezért a hazai populációk csökkentése és kezelése csak több ágazat együttműködésével valósítható meg" - nyilatkoztak a kutatók.
A hazai és nemzetközi tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy a vörös mocsárrák elterjedésének megakadályozása érdekében a helyi közösség tagjainak, különösen a hobbiállattartóknak kiemelkedő szerepük és felelősségük van. Az ökológusok legfrissebb kutatásai azt mutatják, hogy a faj genetikai változatossága Európán belül hazánkban a legszélesebb körű. Ez azt jelenti, hogy a populációk származása jelentősen eltér egymástól. "A vörös mocsárrák által okozott problémák jól példázzák, hogy semmilyen akváriumi növény- vagy állatfajt ne engedjünk ki természetes vizeinkbe, illetve saját halastavainkba vagy kerti tavaikba" - emelték ki az ÖK kutatói.
