"Fontos határvonalhoz érkezett a magyar belpolitikai élet."

A budapesti hídfoglalás idején Miskolcon is több százan vonultak utcára, hogy kifejezzék ellenérzéseiket a gyülekezési törvény szigorítása kapcsán.

A hatalom nehéz helyzetében elkezdte megnyirbálni a gyülekezési jog szabályait, hogy kedve szerint korlátozhassa és szigorúan büntethesse a számára zavaró tüntetéseket. Közösen üzenjük, hogy a szabadságjogok minden magyar számára alapvető fontosságúak – és mi eltökélten kiállunk értük! Ezzel a felhívással szervezett demonstrációt az aHang helyi csoportja, az aPont Miskolc, kedd délután fél hatkor az Erzsébet téren.

"Szeretettel köszöntöm az egyelőre szabadon gyülekező sokaságot a nemzeti vészhelyzet 1854. napján! Megszámolni sem tudjuk, hogy ezen időszak alatt hány olyan törvény-, alaptörvénymódosítás volt, ami miatt gyülekeztünk, vagy ami miatt gyülekeznünk kellett volna - időben" - nyitotta meg a felszólalók sorát Sikoparija Lujza, az aHang B.-A.-Z. megyei koordinátora.

Majd Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) egykori elnöke kapott szót. Mint fogalmazott, ő már a Kádár-rendszerben is ellenzékben volt, és jól emlékszik, hogy három fő számított csoportosulásnak, szemben a mai helyzettel: a gyülekezési törvény ugyanis úgy szól, hogy már két fő közös köztéri akcióját is be kell jelenteni. "Tehát

Jelenleg a gyülekezési szabályozás sokkal szigorúbb, mint amit egy széles körben diktatúrának tekintett rendszerben tapasztaltunk.

Szűcs Tamás visszaemlékezett, hogy a PDSZ elnökeként az első nyilvános tüntetése, amit 2018-ban szervezett a kollégáival, az is épp a gyülekezési joghoz kapcsolódott: a hetedik alkotmánymódosításba ugyanis bevették az otthon védelmét - akkor arra hivatkozva korlátozta a gyülekezési törvényt a Fidesz.

A volt szakszervezeti vezető szerint "a Fidesz egyszerre használja a jogi furkósbotnak a technikáját, amikor könnyedén az alkotmányhoz nyúl kétharmados parlamenti többséggel, amikor brutális munka törvénykönyvet alkot, vagy amikor vészhelyzetet üzemeltet egy olyan időben, amikor ez nem indokolt. De ugyanígy használja a lopakodó jogalkotásnak a módszerét is: amikor gyülekezési jogokat egyesével, apró lépésenként salátatörvényekbe rejtve módosítja, de ugyanígy a lopakodó jogalkotási mód részei az egyéni képviselő indítványok, sőt, maga a salátatörvény is egy lopakodó jogalkotási forma" - fogalmazott Szűcs Tamás.

A Fidesz olyan mértékű hatalmat halmozott fel, amely polgári demokráciákban szokatlan. Ezt a hatalmat mindenáron védeni kívánja, azonban mostanra kifogytak a rendelkezésére álló eszközök. Ezért úgy vélem, hogy egyre agresszívebb módszerekhez fog folyamodni. Az aktuális gyülekezési korlátozások, amelyek lehetővé teszik a kínai arcfelismerő rendszerek alkalmazását, már egy ilyen drasztikus lépésnek tekinthetők – mondta Szűcs Tamás, aki úgy látja, hogy "valódi fordulóponthoz érkezett a magyar belpolitika. Ha most nem sikerül megakadályozni a Fidesz további hatalomra jutását, választások és utcai politikai mozgalmak révén – mert mindkettőre szükség van –, akkor a rendszer átbillenhet, amelyet hibrid rezsimnek neveznek. A Horthy-korszakban ezt úgy emlegették, hogy korlátozott parlamentarizmus. Ennek lényege, hogy működik egy parlamenti többpártrendszer, de gyakorlatilag lehetetlenné válik az uralkodó párt leváltása.

Teljes mértékben egyetértek Hadházy Ákossal; nem lehet más utat választani, mint hogy folytassuk az utcai harcot. A politikát vissza kell hoznunk a közterekre, hiszen a parlamenti keretek között alkalmazott eszközök már nem elegendőek a demokrácia megóvásához. Az emberek hangját és akaratát most kell kifejezni, hogy a változás valóban megtörténhessen.

És persze készülni kell egy választásra is. Határmezsgyén vagyunk: ha most nem sikerül leváltani a Fideszt, akkor belecsúszunk egy irreverzibilis, visszafordíthatatlan világba, és az már nem korlátozott parlamentarizmus lesz, nem hibrid rezsim, hanem diktatúra" - fogalmazott Szűcs Tamás.

Varga Andrea, aki az előző önkormányzati ciklusban Miskolc szociális alpolgármesteri posztját töltötte be, most a Padtársak nevű civil szervezet képviseletében emelte fel a szavát. Szólt a válságra állapotban lévő oktatásról, az egészségügyi rendszerről és a szociális szektorról, majd áttért a jelenlegi tiltakozási hullámot kiváltó kérdésekre.

A "pride" szó jelentése: önbecsülés és büszkeség. Ez az a fogalom, amelyet Magyarország kormánya betiltott.

Az önérzetünket és a büszkeségünket veszi el azzal, hogy korlátozza a gyülekezési jogunkat. Az önérzetünket és a büszkeségünket tiporja lábbal, amikor arcfelismerő kamerák felállításával fenyeget és büntet. Az alattvalói léttel nem összeegyeztethető az önérzet és a büszkeség. Az alattvaló csak tűrjön némán, csendben! Ne kérdezzen! Ne legyen véleménye és főleg ne mondja ki, amit gondol! Ne találkozzon másokkal és ne szervezze meg magát! Mert ez veszélyes! Veszélyes az Andik, Cilik, Ráhelek és Sárák szuverenitására" - fogalmazott Varga Andrea.

"A gyülekezési törvény szigorítása mutatja, hogy szorult helyzetben van a hatalom. Szorult helyzetben van, mert az elmúlt időszak megmutatta, hogy meztelen a király: kiderült, hogy a Fidesz alkalmatlan a kormányzásra" - mondta beszédében Gyenes Gábor, az aPont Miskolc vezetője. Az aktivista szerint "az önző tolvaj politika, és az EU védernyőjének megszűnése megmutatta, hogy

A magyar gazdaságból hiányzó, elherdált és eltulajdonított források súlyos terhet jelentenek. Az infláció és az elszegényedés mindennapjaink valóságává vált, és úgy tűnik, hogy a helyzet egyre nehezebb.

„Miért csodálkoznak, hogy az ÁFA bevételek nem emelkednek, és a fogyasztás stagnál? Hogyan is növekedhetne, amikor a magyar családok jövedelme folyamatosan veszít az értékéből, és a mindennapi bizonytalanság csak óvatosságra ösztönzi az embereket?” – fogalmazott aPont Miskolc vezetője.

Nagy Bresalio, aPont Miskolc elkötelezett aktivistája, határozottan kiállt az LMBTQ közösségek jogaiért. Beszédében kiemelte: "Az együttélés fundamentuma nem a hatalom iránti vak tisztelet. Nem az a cél, hogy mindenki feltétel nélkül engedelmeskedjen a hatalom önkényes parancsainak. Az igazi együttélés kulcsa az emberi méltóság közös elismerése és tisztelete."

Aki a szabadság és az egyenlőség elvetésével, a szolidaritás gyengítésével, valamint az ártalmatlan sokszínűség üldözésével támadja meg az emberi méltóságot, az valójában az alapvető társadalmi normákat kérdőjelezi meg.

- fogalmazott az aktivista, aki szerint a kisebbségbe tartozás nem jelenthet kevesebb szabadságot, és nem jelenthet másodrendűséget.

"Pár évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy a környezetem egy viszonylag civilizált hely, ahol, ha nem is minden tökéletes, az alapvető szabadságjogaimat legalább biztonságban tudhatom. Amikor más országok kormányainak lépéseiről olvastam, amelyekkel korlátozzák a szabadságjogokat, és amikor láttam, hogy különböző kisebbségeket hogyan üldöznek, csupán elméleti szolidaritást éreztem az érintettek iránt. Azt hittem, hogy ilyesmi itt, Magyarországon nem fordulhat elő, hiszen évtizedek óta túlléptünk azon a szinten, ahol jogfosztások és üldözések kezdődhetnének. Most azonban világosan látom, hogy a helyzet megváltozott, és a már kivívott szabadságjogok is veszélybe kerülhetnek" - fejtette ki Nagy Bresalio, aki az utolsó felszólalóként a legnagyobb tapsot aratta.

Közben a budapesti hidakon is zajlottak az események kedd este: