A devizahitelesek számára visszatérhet a pénz? Erről osztott meg véleményt az ügyvéd.

A bankok ellen indított perek komoly kihívásokat jelentenek, mivel minden egyes ügyfélnek külön-külön kell jogi lépéseket tennie a saját érdekeik védelme érdekében.

Marczingós László ügyvéd pert nyert, de ebbe egy kicsit bele is fáradt. Április 30-án Luxemburgban az Európai Unió Bírósága kimondta: amennyiben a deviza alapú lízingszerződés az árfolyamkockázatot az adósra hárító tisztességtelen kikötés miatt érvénytelenné vált, vissza kell állítani azt az állapotot, amelyben az adós e szerződés nélkül lett volna. Azaz csak a felvett eredeti összeggel tartozik, többet nem lehet tőle követelni. Az ítélet megállapításait a más devizahiteles ügyekben is alkalmazniuk kell a magyar bíróságoknak. Az ítélet napvilágra kerülése óta ezrek látogatják Marczingós közösségi oldalait:

- Állampolgárok tömegei rohantak le telefonon, üzenetekben, levegőt venni nem volt időm, ezért itt is szeretném közölni: az, hogy jogászként élharcosává lettem ennek az ügynek, nem jelenti azt, hogy félresöpröm az életem. Nem vállalok egyéni ügyeket a devizahitelek frontján - nyilatkozta a Blikknek az ügyvéd.

- Nem vagyok információs központ, és nem áll módomban fogadni senkit ebben a kérdésben az irodámban. Az életemet szeretném élni, és a munkámat folytatni! Az ellenzéki parlamenti pártok az EU Bíróság döntését a következő lépésként az Országgyűlés elé terjesztik, és innen már nincs visszaút!

- Nem hiszi, hogy ezzel cserbenhagyja azokat az embereket, akikért eddig küzdött?

- Nem. Az igazságért és a törvénytelen döntések ellen léptem be az ügybe. Mindenkinek volt 20 éve arra, hogy küzdjön a jogtalan helyzetek ellen, és ez a harc nem egy azonnali, ingyenes megoldás. Itt valóban elköteleződésre van szükség. Biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan kollégák, akik csatlakoznak ehhez a törekvéshez, vállalják a képviseleteket, és akár jelentős hasznot is húzhatnak belőle. De engem nem ez motivál.

A Jobbik lakossági fórumokat és országjárást indít a devizahitelek által érintett emberek megsegítése érdekében. Céljuk, hogy a fontos információk eljussanak mindenkihez, aki szenvedett a helyzet következményeitől. Már Sopronban és Szolnokon is terveznek rendezvényeket. Ön részt venne ezeken a fórumokon?

Valóban, az országban rengeteg devizakárosult él, akik már rendezni tudták tartozásaikat, sőt, sokan a kezdeti hitelük dupláját is visszafizették. Ennek ellenére körülbelül másfél millió ember szenved még mindig a devizahitelek következményeitől. Ez nem csupán politikai kérdés, hanem a polgárok érdeke és joga. Budapesten már számos előadást és fórumot szerveztem, és készséggel ellátogatok a legeldugottabb falvakba is, ha hívnak. Ezzel szeretnék segíteni a károsultakon, hogy közösen találhassunk megoldásokat a nehéz helyzetükre.

- Fizessenek a bankok is?

- Igen. Az Európai Unió Bírósága hozott egy olyan döntést, amely végre a károsultakat hozhatja helyzetbe, és visszaviheti a folyamatot a rajtvonalhoz: a banktól kapott tőkeösszeg visszajár, de a kamatot és az árfolyamkockázatot nem lehet kizárólag az ügyfélen leverni.

A "Ez mit jelent?" kifejezés arra utal, hogy valaki szeretné tisztázni vagy megérteni egy adott fogalom, helyzet vagy kifejezés jelentését. Gyakran használják, amikor valaki zavarban van, vagy információra van szüksége ahhoz, hogy jobban átlássa a körülötte zajló eseményeket.

2002 óta egy érdekes és elgondolkodtató helyzet alakult ki: egy ügyfél felvett 10 millió forintot, és eddig már 13 milliót visszafizetett, mégis további 10 millió forintot követelnek tőle. Ha valaki azt meri állítani, hogy ez a helyzet jogos vagy törvényes, akkor az valószínűleg nincs tisztában a dolgokkal. Valójában a banknak lenne kötelessége visszafizetni az ügyfélnek 3 millió forintot, hiszen a két fél között a 10 millió forint összegével kellene elszámolni. Itt nem beszélhetünk "árfolyamrésről", árfolyamkülönbözetről vagy kamatról. Az Európai Unió Bírósága is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kölcsönszerződések eredeti állapotának helyreállítása az, ami valóban számít az ilyen ügyek kezelésénél.

- Azokat is, amikben már kifizették a tartozást a megvezetett devizahitelesek?

Természetesen. Az alábbi szöveget egyedivé tettem: - Igen, ez valóban súlyos következményekkel jár majd, hiszen az ügyfelek jogosan követelhetik a jogtalanul elvett pénzük kamatait is. De a törvény az törvény: egy bírósági döntést végrehajtani szükséges. Hányszor hallották ezt a devizahitelesek, akik lakásukat és autóikat vesztették el a végrehajtók és bankok kezei által az elmúlt 23 esztendőben? Most is ugyanúgy kell eljárni, a jogerős ítéletnek megfelelően.

- Az állam beleavatkozhat ebbe?

- Felmerül a kérdés: kinek az érdeke a lényegesebb, a bankoké vagy a szavazópolgároké? Ha a banki tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor a pénzintézetnek kell viselnie a teljes kárt. Jelenleg a károsultaknak egyenként kellene harcolniuk az igazukért, miközben az állam úgy véli, hogy nincsen szükség jogalkotási lépésekre. Pedig éppen itt van a probléma, ezért is nyújtották be a Lex Marczingóst a Jobbik, a DK, az MSZP és a Momentum.

- A Bajnai-kormány leállította a devizahitelezést, de a problémák ezzel nem oldódtak meg.

- Az állam gyakorlatilag cserben hagyta a devizahiteleseket, a fogyasztóvédelem pedig segített a bankoknak eladósítani a magyar embereket. Az Európai Unió Bírósága kulcsfontosságú ítéletet hozott a devizahitelesek szempontjából, ami egyértelművé tette, hogy a szerződésekbe utólag nem lehet belenyúlni, nem lehet tartalmilag módosítani azokat, ahogyan azt a kormány tette. Az adósok a kapott összeggel kötelesek elszámolni árfolyam-különbözetet, kamattól, és egyéb költségektől mentesen, ez minden devizahiteles szerződésére vonatkozik.

- Eddig a mérleg inkább a bankok irányába billent?

Valóban, a devizahitelesek eddigi ügyeiben a bíróságok nem foglalkoztak az uniós jogi normákkal. Az a felfogás alakult ki, hogy a bankokkal szemben senki sem tud győzni. A devizaperek során a keresetek és a jogvédelmi igények elutasító döntései szinte villámgyorsan, egy órán belül megszülettek, ráadásul a bankok még csak el sem mentek a tárgyalásokra. Érdemes alaposan átnézni a statisztikai adatokat, mert ott feketén-fehéren látható, mi zajlott a háttérben.