"Zöld elképzelések a zöld szüret alternatívájaként" - Borkonferencia a fenntarthatóság szellemében (második felvonás)
Az idei Borkonferencia középpontjában a fenntarthatóság és a környezettudatosság állt, amely témák köré épült a rendezvény gazdag programja. Külön figyelmet kaptak az említett eszmék által formált Z generáció igényei és megszólíthatósága, ezzel is hangsúlyozva a jövő borászatának irányvonalait.
A Junibor egyesülete a fiatal borászok közösségét hivatott összefogni, és bár tagjainak többsége már túllépett a 35 éves korhatáron, a fiatalos szellem és dinamizmus továbbra is meghatározó szerepet játszik a magyar borászatban. Céljuk, hogy folyamatosan megszólítsák a fiatal generációt, és aktívan részt vegyenek a borvilág fejlődésében. Éppen ezért nem meglepő, hogy a DiVino borbár-hálózattal való szoros együttműködésük már a kezdetektől fogva jellemzi munkájukat.
A DiVino szakmai vezetője, Szakács Gergő, előadásában hangsúlyozta, hogy a Z generáció borválasztási szokásai jelentősen eltérnek a korábbi generációkétól. Ennek hátterében több tényező áll, köztük az a tény, hogy ez a fiatal korosztály nap mint nap hosszú órákat tölt az online térben. Nem meglepő tehát, hogy választásaikra nagy hatással vannak az influenszerek, különösen azok, akik a TikTok és az Instagram platformjain aktívan jelen vannak. A borok világában a fiatalok az izgalmat és az újdonságokat keresik, különösen a gyümölcsös, könnyed és könnyen érthető borok között. Számukra a borfogyasztás nem csupán egy ital élvezetéből áll, hanem egy élmény megéléséről szól.
A vizuális megjelenés, a dizájn és a közösségi média-barát csomagolás kulcsfontosságú elemei napjaink borpiacának. A letisztult címkék nem csupán esztétikai szempontból lényegesek, hanem a fogyasztói élményt is meghatározzák. Érdemes megemlíteni, hogy a WSET felsőfokú záróvizsgájának egyik izgalmas feladata több mint másfél évtizede a címkék elemzése volt, ahol nem egy diák elbukott, mivel a borok címkéit nem tudták megfelelően értelmezni. El tudjuk képzelni, hogy egy Z generációs fiatal mennyire hajlamos leemelni egy impozáns burgundi bort, például egy Meursault-t, ha a címkéje olyan komplex, hogy még a bor szakértők sem feltétlenül értik meg. Persze, jelenleg ez nem fenyegeti a nagy presztízsű pincék helyét a piacon, de a feltörekvő borászatoknak és borvidékeknek mindenképpen érdemes figyelembe venniük a fiatalok preferenciáit, hiszen ők a jövő fogyasztói.
Az előadó az ár-érzékenység kapcsán elmondta, hogy szó sincs arról, hogy a fiatalok az olcsó, alsó polcos borokat keresnék, okosan költik el a pénzüket, a legjobb ár/érték arányra törekedve. Megszólíthatóságuk alfája és omegája annak tudatosítása, hogy a bor nem alkohol, hanem az európai és azon belül a magyar kultúra szerves és fontos része. Mert bizony akár sokkolónak is mondható, hogy a felmérések szerint a Z generáció 37%-a egyáltalán nem fogyaszt alkoholtartalmú italokat, így sört és a bort sem.
Azok, akik a fenntartható és organikus termékek mellett döntenek, egyre inkább a környezettudatosság és az egészséges életmód irányelveit követik. Különösen népszerűek körükben a különféle koktélok, köztük a borkoktélok is. Manapság már nem csupán az Aperol-spritz a sláger, hanem olyan frissítő italok is, mint a Hugo vagy a Mimóza. Emellett vonzódnak az úgynevezett "funkcionális borokhoz", amelyek közé tartoznak az alacsony kalóriatartalmú, hisztamin-mentes és vegán borok is.
Engedjétek meg, hogy megosszak egy gondolatot: a "vegán" borok remek példái annak, hogyan képes a Z-generáció, még a legnagyobb szkepticizmus mellett is, a divatdiktátorok befolyása alá kerülni. De mitől lesz egy bor igazán vegán? A válasz az, hogy nem használnak hozzá derítőszerként tojásfehérjét, halhólyagot vagy marhacsontból készült zselatint. Tehát a borok túlnyomó többsége valójában vegán, csupán nem tüntetik fel ezt a címkéken. Kicsit csalódást okozó lehet a vegán közösség számára, hogy a borok feldolgozása során nem garantálható, hogy ne kerüljön a mustba néhány rovar.
A fiatalok ugyanakkor kedvelik az említett borok mellett a sört, a cidert, gin-tonicot, kombucha-t és mocktailokat is (utóbbiakat alkoholmentes koktélként definiálhatjuk), ezekkel is meg kell küzdeni, mint nemes vagy kevésbé nemes versenytársakkal.
A DiVino sikerreceptje kapcsán szóba került, hogy a cég interaktív borélményt kínál, a borász jelenléte sokat hozzátesz az élményhez. A fiatalok a borászokat elérhetetlennek érzik, ami szubjektív megélés nyilván, hiszen a valóság egészen más, a legtöbb borászat örömmel fogad 10 főnél kisebb társaságokat is, de persze kényelmesebb az épp ottlevő borásszal beszélgetni, mint megszervezni egy csapatot s egy bortúrát.
A DiVino nem csupán egy borászat, hanem egy igazi élményközpont, ahol több mint 100 különböző magyar bor várja a kóstolókat. Gyorsan alkalmazkodnak a piaci trendekhez, és kreatív pop borbárokat üzemeltetnek, amelyek rendszeresen felbukkannak különféle eseményeken, mint például a Békéscsabai Kolbászfesztivál vagy a budapesti és debreceni Gourmet-fesztiválok. Külön öröm, hogy már több mint öt éve sikeres partnerségben dolgoznak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Tourism Clubjával és a Budapesti Metropolitan Egyetem Marketing műhelyével, ezáltal gazdagítva a bor- és gasztronómiai kultúrát.
Melania Battiston, zöld kitűzős Master-sommelier és elismert influenszer, aki már 25.800 követővel büszkélkedhet Instagramon, "Híd a fiatal fogyasztókhoz - a közösségi média tudatos használata" címmel lebilincselő előadást tartott. A rendezvény hangulata rendkívül barátságos volt, Melania pedig hangsúlyozta a következetesség, a folyamatos tartalomszolgáltatás, az egyediség, a vizuális megjelenés, valamint az elkötelezettség fontosságát ebben a dinamikus térben. Bár az 50 év felettiek közül sokan talán zavartan figyelhették az eseményt, Melania külön kiemelte a hashtagek használatának jelentőségét. Kiemelte, hogy a Z generáció tagjai számára a borfogyasztás motivációját a "jó vibe-ok" teremtése, az önkényeztetés és az ízélmények adják. Az érzelmi aspektusok itt domináló szerepet játszanak. Melania azt is elmondta, hogy ez a generáció szkeptikus a hamis értékeket képviselők iránt, így számukra a hitelesség kulcsfontosságú tényező. Érdemes ellátogatni Melania oldalára is, ahol egy friss budapesti bejegyzés is fellelhető, amely újabb inspirációt nyújthat a borkedvelők számára.
Piskor Fanni, szőlész-borász mérnök és WSET okleveles borszakértő, nem csupán a Pécsi Tudományegyetem kutatástámogatója és oktatója, hanem a Lidl magyarországi borszakértője is, izgalmas előadást tartott a minerális borokról, három kiváló bor kíséretében. Az előadás során felfedezhettük, hogy míg a vulkanikus talajok a Föld felszínének mindössze 1 százalékát alkotják, addig Magyarország borvidékeinek 40 százalékát ezek a különleges talajok jellemzik. Ide tartozik számos híres borvidék, mint például Badacsony, Balaton-Felvidék, Zala, Somló, Tokaj, Mátra, Eger és a Bükki borvidék.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a gyakran emlegetett terroir fogalmának geológiai tényezői csupán egy részét képezik. A terroir magában foglalja az éghajlati viszonyokat, a tengerszint feletti magasságot, valamint olyan kulturális elemeket is, mint a szőlőtermesztési és borkészítési tradíciók. Kiemelte, hogy nem a bor vulkanikus jellege a meghatározó, hanem maguk a talajok, amelyek rendkívül sokszínűek. A borok közös vonása az egyedi, komplex ízvilág, az ásványos karakter és a magas savtartalom, amit a közönség a Gizella Pince 2023-as Szilvölgy Furmint Hárslevelű cuvée-jének, a Somlói Vándor Borászat 2023-as Juhfarkjának, valamint a badacsonyi Szászi Pince 2022-es Szent György-hegyi bio-olaszrizlingjének kóstolása során tapasztalhatott meg.
Különösen izgalmas döntés volt Litkai Gergely humorista, a Duma Színház művészeti vezetője meghívása, aki a feladatát rendkívül komolyan vette. Előadása a "Fenntartható félóra" címet viselte, és meglepően jól összeállított, gazdagon dokumentált, tudományos diasorral kísért, ugyanakkor tele volt szellemes poénokkal is. A környezetvédelem témájában tartott előadása nemcsak információgazdag volt, hanem szórakoztató módon tálalta a fontos üzeneteket, ami különösen figyelemfelkeltő élményt nyújtott a közönség számára.
Willi Klinger, az osztrák borászat ikonikus alakja, részletes betekintést nyújtott az organikus borok tanúsítási folyamatába a legutóbbi előadásán. Emlékeztetett arra a súlyos válságra, amely az osztrák borpiacot sújtotta, és amelynek következtében a borexport hirtelen csökkenésnek indult a hírhedt glikol-botrány miatt. Ez az ügy nem csupán a borászat hírnevét, hanem a piaci helyzetét is jelentősen megrendítette, és a helyreálláshoz több mint másfél évtized szükségeltetett. A biogazdálkodás fellendülése kulcsszerepet játszott a talpra állásban, ma már az osztrák borok körülbelül ötöde organikus előállítású. Az osztrák bioborok nemzetközi sikerének növekedése szintén hozzájárult ahhoz, hogy az exportált osztrák borok átlagára, amely meghaladja a 3,8 eurót, több mint kétszerese a magyar borokénak, amint azt már korábban is említettük.
Nem véletlenül írta a Vince magazin portálja, hogy az idei borkonferencia az eddigi legizgalmasabb előadói felhozatalt ígéri, a következő előadást egy másik osztrák sztárfellépő, a szövetkezeti formában működő, nem kevesebb, mint 200 termelőt integráló, 400 hektáros Domäne Wachau birtokigazgatója, Roman Horvath tartotta, aki 2009-ben szerezte meg a borszakértő társadalom legmagasabb rangját jelentő Master of Wine diplomát. (E titulusra sokan pályáznak, honfitársaink eddig csak próbálkoztak a megszerzésével, megjegyezném, hogy a kommunista blokk országaiból csak két szakembernek sikerült a mutatvány, a nálunk is jól ismert lengyel Woiciech Bonkovskinak és a horvát Joanne Ahearne-nak, az összes MW listáját országonkénti bontásban itt tekinthetjük meg.
Az előadását azzal indította, hogy rávilágított a szövetkezeti forma körüli elterjedt téveszmék sokaságára. Ezt követően részletesen bemutatta, hogyan érhető el a magas minőség és a szakmai presztízs megfelelő szervezéssel és szigorúan betartott szabályokkal. Kiemelte, hogy a környezettudatosság is jelentős szerepet játszik ebben a folyamatban. Az utóbbi másfél évtizedben gyom- és rovarirtó szerek helyett alternatív módszereket alkalmaznak: talajforgatás helyett társnövényzetet telepítenek, és a szőlőbarát rovarvilágra is építenek. (A Vinoport remek interjút készített e kiváló szakemberrel; akit mélyebben érdekel a téma, kattintson ide.)
A legjelentősebb borszakmai konferencián a bor és az egészség kapcsolatáról készült ad hoc közvéleménykutatás eredményei, valamint a rendezvény záróakkordjaként megrendezett, élénk vitákat kiváltó kerekasztalbeszélgetés részletei kerülnek terítékre.
