Belgrád is részt kíván venni Trump és Putyin csúcstalálkozóján, miközben a szerb külügyminiszter olyan nyilatkozatot tett, amely valószínűleg nem nyeri el a Kreml tetszését.

Belgrád is bejelentkezett házigazdának Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójára, amelyet az amerikai és az orosz elnök eredetileg Budapestre jelentett be. A szerb külügyminiszter erről a Foxnak adott interjúban beszélt, annak ellenére, hogy egyelőre csökkenni látszik az esélye bármilyen elnöki szintű találkozónak. Trump ugyanis abban a reményben közölte a csúcstalálkozó tervét, hogy ott érdemben előreléphetnek az Oroszország által Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háború lezárása érdekében. Miután kiderült, hogy Putyin továbbra sem enged követeléseiből, Trump lemondta a találkozót, amelyre ezután csak akkor lenne hajlandó, ha biztosra vehetné, hogy megállapodással zárulna. Máskülönben csak megismétlődne az inkább Putyinnak hasznot hajtó alaszkai csúcstalálkozó.

Budapest ideális választás lett volna a felek számára, mivel Trump szavaival élve, mind az amerikai, mind az orosz elnök elismeréssel beszél Viktor Orbánról, akit "kiváló házigazdaként" emlegetett. Politikai szempontból Putyinnak valószínűleg különösen fontos lett volna, hogy egy NATO- és EU-tagállamban bonyolíthassa le a találkozót, ami még inkább növelné a rendezvény jelentőségét.

Marko Đurić meglepő bejelentése a belgrádi helyszínről különös figyelmet keltett, hiszen Budapesttel való versenyfutásra hívja fel a figyelmet, miközben a szerb és magyar kormányok kapcsolata kifejezetten kedvező. A szerb külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy "minden érintett féllel" baráti viszonyt ápol, ám ez a megállapítás – hasonlóan a magyar kormány álláspontjához – a belgrádi vezetés szempontjából inkább Oroszországra vonatkozik, mintsem Ukrajnára.

Đurić egy figyelemre méltó kijelentést tett, amely alapjaiban rendítheti meg Moszkva nézőpontját a belgrádi helyszín kapcsán: "Szerbia elkötelezett amellett, hogy minden ország szuverenitását és területi integritását tiszteletben tartja az ENSZ által elismert határok keretein belül, ideértve Ukrajnát is." Ez a megközelítés éles ellentétben áll az orosz követelésekkel, hiszen Oroszország 2014-ben egyoldalúan annexálta a Krímet, majd 2022-ben Donyeck és Luhanszk megyéket is saját területének nyilvánította. Az év őszén pedig Zaporizzsja és Herszon megyék ügyében is hasonló lépéseket tett, hivatkozva a helyi népszavazásokra, amelyek azonban egyrészt jogilag megkérdőjelezhetők voltak, másrészt pedig nem tarthatták meg a szóban forgó megyék teljes területén, mivel Oroszország a négy éve tartó konfliktus ellenére sem tudta ezeket a területeket véglegesen megszerezni, csupán Luhansz megyében sikerült részleges eredményeket elérnie.

Ehhez képest Orbán Viktor kijelentései arról, hogy Ukrajna "senkiföldje", és a kormányzati utalások arra, hogy nem tudni, hol húzódnak az ország határai, sokkal kedvezőbben hangzanak a Kremlnek.