Munkahelyteremtés: Az EU-ban a foglalkoztatás történelmi magasságokba emelkedett Az Európai Unió munkaerőpiaca újabb figyelemre méltó mérföldkőhöz érkezett, hiszen a foglalkoztatás szintje soha nem látott csúcsokat ért el. A munkahelyteremtés ezen folyam

Dél-Európa képes áthidalni a foglalkoztatási különbségeket az északi országokkal szemben? A görög, spanyol, portugál és olasz területek figyelemre méltó fejlődést mutatnak a munkaerőpiacon.

A legkiemelkedőbb foglalkoztatási rátával büszkélkedhet az uniós régiók között a finn Åland szigetek, ahol a foglalkoztatottság elérte a lenyűgöző 86,4%-ot.

Ez a kis balti-tengeri svéd nyelvű közösség vezeti az Eurostat legutóbbi, munkahelyekről szóló kiadványát, szorosan követve a közép-európai fővárosok sorát: Varsó (86,2%), Pozsony (85,4%) és Budapest (85,3%).

Az EU hatóságainak legfrissebb statisztikái szerint a 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatottsága elérte a "történelmi" csúcsot, hiszen a szám 75,8%-ra emelkedett az egész blokkban. Ez a figyelemre méltó növekedés a 2021-es adatokhoz képest 2,7%-os emelkedést jelent, ami biztató jele a munkaerőpiac erősödésének.

Ez azt is jelenti, hogy az EU talán jó úton halad afelé, hogy elérje a szociális jogok európai pillérének cselekvési tervében 2030-ra kitűzött 78%-os foglalkoztatási célt.

A stratégia 20 alapelvet fogalmaz meg, amelyek célja a "tisztességes és hatékony munkaerőpiacok és szociális védelmi rendszerek" megteremtése.

Ez magában foglalja, hogy az uniós munkaerő 60%-ának évente részt kell vennie képzéseken, továbbá célul tűzi ki, hogy 15 millióval mérsékelje a szegénység és a társadalmi kirekesztés által sújtott emberek számát.

Mely területek érték el már a kitűzött foglalkoztatási célokat?

A rendelkezésre álló információk alapján a 243 régió közül 113, ami a teljes szám 46,5%-át jelenti, már elérte vagy túllépte a 78%-os célt.

A kétmilliónál kevesebb lakosú országokon kívül a legtöbb ilyen jól teljesítő klaszter Észak-Európában található.

Pontosabban Hollandiában, Svédországban, Írországban, Dániában és a Cseh Köztársaságban minden egyes régióban legalább 78%-os a foglalkoztatási ráta.

Németország is a rangsor élmezőnyében található. Az ország 38 megyéje közül csupán három nem éri el a kitűzött célértéket, ezek pedig Berlin, Bréma és Düsseldorf.

A tengerentúli területek, mint például a nem nagyvárosi Franciaország vagy Spanyolország afrikai enklávéi, Ceuta és Melilla nélkül, érdekes kontrasztot mutatnak Olaszország helyzetével. A legrosszabb arányú uniós régiók közül hét Olaszországban található, köztük Calabria (48,5%), Campania (49,4%) és Szicília (50,7%). Ezek a számok rávilágítanak a gazdasági kihívásokra és a regionális egyenlőtlenségekre, amelyekkel ez a gyönyörű, de szociálisan hátrányos helyzetű terület küzd.

További alacsony arányú klaszterek találhatók Délnyugat-Spanyolországban, Dél-Romániában és Kelet-Görögországban, míg a belga Brüsszel és Hainaut megyék az egyetlen nyugat-európai területek, ahol a 65%-os arány alatt van.

Görögország gazdaságának motorja a turizmus, amely folyamatosan új magasságokba emeli az országot. De vajon meddig tart ez a fellendülés?

Noha Dél-Európa még mindig jelentős lemaradással küzd, számos területe az Európai Unióban a legdinamikusabban fejlődő régiók közé tartozik.

Az Eurostat statisztikáinak Euronews által végzett elemzése, amely a legalább 300 000 lakosú régiókat célozza meg, rávilágít arra, hogy 2021 óta számos görög területen jelentős növekedés tapasztalható a foglalkoztatás terén.

Az ugrás nagyrészt a COVID-19-et követő jelentős fellendülésnek köszönhető a turizmusban és a vendéglátásban - mondja Theodore Koutroukis, a Thrákiai Egyetem munkaerő-piaci professzora.

Hogyan befolyásolhatja az ukrajnai konfliktus lezárása Görögország gazdasági fejlődését?

"A vendéglátás, az idegenforgalom és a kiskereskedelem az elmúlt négy évben az összes új fizetett munkahely több mint 50%-át teremtette meg. Csak az idegenforgalom mintegy 401 000 munkahelyet jelentett 2024-ben."

Görögország számos innovatív munkaerő-piaci reformot indított el, amelyek közé tartozik a minimálbér növelése, a munkáltatói adók mérséklése, valamint egy új jogi keretrendszer bevezetése. Koutroukis megjegyzi, hogy ezek a változások különösen kedvezően hatottak a munkahelyteremtésre, kiemelten a nők és a 45-64 éves korosztály számára.

"A digitális fejlődés elősegítése, a fenntartható átmenet megvalósítása és a helyi politika decentralizálása új impulzusokat adott a regionális munkahelyek létrehozásához" - fűzi hozzá.

Az, hogy Görögország növekedése ugyanilyen ütemben folytatódhat-e, továbbra is bizonytalan.

Koutroukis megjegyzi, hogy a turizmus valószínűleg a rövid távú csúcsát érte el. Ugyanakkor, ha az ukrajnai konfliktus véget ér, lehetséges, hogy az orosz turisták új hulláma jótékony hatással lesz a szolgáltatási szektorra.

Kérdéseket vet fel a görög gazdaságban tapasztalható növekedést támogató foglalkozások minőségével kapcsolatban, különös figyelmet fordítva a javadalmazásra, a munkahelyi stabilitásra, az önállóságra és a munkaidő alakulására. Vajon ezek a pozíciók valóban "minőségi munkalehetőségek"-nek számítanak?

Hasonló, bár kevésbé hangsúlyos munkahely-növekedési mintázatokat figyeltek meg Spanyolország, Olaszország, Horvátország és Portugália régióiban. A spektrum másik végén - negatív foglalkoztatási trendekkel - szinte kizárólag észak-európai régiók állnak.

2021 és 2024 között az EU régiói közül Közép-Svédország (-2,1%) és Közép- valamint Nyugat-Litvánia (-1,4%) tapasztalta a legjelentősebb foglalkoztatási rátacsökkenést. Érdekes módon, a legnagyobb visszaesést egy német régió mutatta, amely kiemelkedik a többi között.

"A foglalkoztatási ráta csökkenése főként annak a következménye, hogy Németország számos területe hosszú távú gazdasági nehézségekkel küzdött, különösen a feldolgozóipar területén" - nyilatkozta Claus Schnabel, az Erlangen-Nürnbergi Egyetem munka- és regionális gazdaságtan tanszékének vezetője.

"Az exportvezérelt német modell már nem hatékony, mivel Németország külföldön veszített piaci részesedést, és kevésbé innovatív, mint korábban".